LSD

  2006.03.01. 06:12

LSD

 

A k�z�pkor kezdet�n volt egy sz�rnyû betegs�g, a betegnek elhaltak az ujjai, a kez�n is, a l�b�n is. Ezt a betegs�get nevezt�k a Szent Antal t�z�nek. A betegnek egyetlen rem�nye, egy zar�ndok�t volt Egyiptomba, Szent Antal s�rj�hoz. Ma m�r tudjuk, hogy a rozs kal�szain �lõsk�dõ gomba, az anyarozs, �s az anyarozzsal fertõz�tt gabona lisztje okozta a betegs�get…

Az anyarozsb�l a modern k�miai �s gy�gyszertani kutat�sok igen fontos �s �rt�kes gy�gyszeranyag�t �ll�tott�k elõ (pl. m�hv�rz�st csillap�t�, migr�nellenes szer). Eg�szen term�szetes t�rekv�s volt h�t, hogy megk�s�relt�k (abban a rem�nyben, hogy �jabb, hat�sosabb k�sz�tm�nyekhez jutnak) mind �jabb �s �jabb, tiszt�n k�miai �ton elõ�ll�tott vegy�letek vizsg�lat�t.

A k�miai kutat�sok alapj�ul az a felismer�s szolg�lt, hogy a term�szetes anyarozs-alkaloidok alap-�p�tõk�ve, a lizergsav, k�nnyen volt m�s molekul�khoz kapcsolhat�. �gy k�sz�tette el az egyik nagy gy�gyszergy�r, laborat�rium�ban, 1938-ban a m�r eml�tett Hoffmann a lizergsav egyik sz�rmaz�k�t, a lizergsav-dietilamidot (amelyet az �ta a szer kezdõbetûibõl r�vid�tve csup�n LSD-nek jel�lnek). A szok�sos �llatk�s�rletekben az �j vegy�let nem mutatott olyan hat�st, ami miatt �rdemesnek l�tszott volna vele behat�bban foglalkozni, �gy h�t f�lretett�k. Ekkor m�g senki sem tudta, hogy egy olyan vegy�let sz�letett meg, amelyiknek az emberi tudatra szinte fantasztikus hat�sa lesz.

Ez csak teljesen v�letlen�l, 1943-ban der�lt ki. Ebben az �vben Hoffmann a lizergsav-dietilamid-tartar�t elõ�ll�t�s�val foglalkozott. Ek�zben egy saj�ts�gos, az �tmeneti elmezavarhoz hasonl�, r�vid ideig tart� k�bulatszerû �llapotba ker�lt, amit valamif�le m�rgez�snek tartott. Akkor m�g nem tudta pontosan, hogy melyik anyag v�ltotta ki ezt. Napl�j�ban azonban pontosan le�rta az �t�lteket:

"1943. �prilis 16-�n d�lut�n, amikor ezen a t�m�n dolgoztam, idegesnek �reztem magam. A fejemet nem tudtam forgatni, ez�rt kor�bban mentem haza a laborat�riumb�l. Lefek�dtem, �s csakhamar del�riumos �llapotba jutottam, amelyben k�l�n�s ingerekkel teli v�zi�kat l�ttam. Mivel b�ntott a f�ny, lehunyt szemmel fek�dtem, �s �gy fantasztikus arcokat l�ttam. Ezek �l�nk sz�nekben kaleidoszk�pszerûen v�ltakoztak elõttem. K�t �ra m�lva a del�rium elm�lt."

"Megpr�b�ltam r�j�nni, hogy mi t�rt�nt a laborat�riumban. Amikor visszamentem, megvizsg�ltam a berendez�st, s azt tal�ltam, hogy azon valami kis reped�s volt. Felt�teleztem, hogy lizergsav-dietilamid-tartar�t gõz�ket l�legeztem be. Elhat�roztam, hogy �nk�s�rletet fogok v�gezni, annak tiszt�z�s�ra, hogy felfedez�sem igaz-e. Nagyon keveset vettem be belõle."

A bev�tel ut�n ezt jegyezte le: "Enyhe sz�d�l�si �rz�s, izgatotts�g, a koncentr�ci� k�pess�g�nek hi�nya, l�t�si zavarok �s lek�zdhetetlen nevet�si inger. �r�sa ezut�n m�r olvashatatlan lett. Megk�rte egyik koll�g�j�t, hogy k�s�rje õt haza. Mivel h�bor�s idõk voltak, ker�kp�rral ment. Csakhamar �gy tûnt elõtte az eg�sz vil�g, mint egy elvar�zsolt kast�ly t�k�rterme. Azt hitte, hogy nem halad elõre, holott (mint koll�g�ja ut�bb elmes�lte) rendk�v�l gyorsan hajtott. Otthon lefek�dt, �r�sra k�ptelen volt, s csak ut�lag rekonstru�lta eml�kezetbõl benyom�sait. Erõsen sz�d�lt, torz k�peket l�tott maga elõtt, az õt k�r�lvevõ koll�g�k arca groteszk�l kifestett maszknak tûnt sz�m�ra. Izgatotts�g �s alusz�konys�g v�ltogatta egym�st, hideg�rz�s �s egyes testr�szeinek v�ltakoz� b�nul�sa jelentkezett. Sz�j�ban f�mes �zt �rzett, torka kisz�radt, �gy �rezte, megfullad. N�ha �gy tetszett, hogy k�v�lrõl szeml�li saj�t mag�t, �rthetetlen szavakat mormolva �ppen kiab�l. J�llehet hat �ra m�lva l�nyegesen jobban �rezte mag�t, de k�r�l�tte m�g sok minden hull�mzott. A t�rgyak ar�nyai is �lland�an v�ltoztak. A sz�nek kellemetlenn� v�ltak, benn�k furcsa k�k �s z�ld sz�nek domin�ltak. Ha viszont lehunyta szem�t, �jra megjelentek az �lland�an v�ltoz� fantasztikus k�pek. K�l�n�s volt, hogy a hangok hat�s�ra megv�ltozott a k�pek sz�ne. Minden hang, minden z�rej egy olyan sz�nes k�pet v�ltott ki, amelyik a hangnak megfelelt. Az �jszak�t alv�ssal t�lt�tte, teljesen mag�hoz t�rt, de nagyon f�radtan �bredt.

�gy sz�letett meg az LSD !

Az LSD majd mindegyik �rz�kszerv mûk�d�s�ben s�lyos zavarokat okoz, ak�rcsak a pszich�s funkci�kban is. Pupillat�gulat, szapora pulzus �s a v�rcukorszint emelked�se tapasztalhat�. Egy �ra m�lva sz�nes, l�t�si hallucin�ci�k, f�lelmetes v�zi�k jelentkeznek, a szem�lyis�g elveszt�se vagy sz�thasad�sa, az idõben �s a t�rben val� t�j�kozatlans�g, majd erõs izgatotts�g t�madt. Igen gyakori, hogy LSD hat�s�ra az ember �nmag�t k�v�lrõl szeml�li. Ez ut�bbi jelens�get, vizsg�latai alapj�n egy pszichi�ter �gy jellemezte: "A vizsg�lt eg�szs�ges �nk�ntesek �gy �rezt�k, hogy �nmaguk mellett �llnak �s saj�t magukat szeml�lik."

Ezek a hat�sok nagyon hasonlatosak azokhoz, amelyet pl. a hasis, a meszkalin vagy �ltal�ban a pszichotrop drogok csoportj�ba tartoz� legt�bb anyag kiv�lt. Csak �ppen az LSD hat�sai mindn�l s�lyosabbak, hosszabban tartanak… Ezen k�v�l, m�g meszkalinb�l el�g tetemes mennyis�gre van sz�ks�g a hallucin�ci�k kiv�lt�s�hoz, addig az LSD-bõl a gramm ezredr�sz�nek egy�t�de, el�g hasonl� lelki�llapot kiv�lt�s�hoz (!!!) K�l�n�sen vesz�lyes a m�hen bel�li magzatra, ha terhes nõ szedi, a magzat csaknem mindig, s�lyos agyi fejlõd�si zavarral sz�letik meg (v�zfejûs�ggel vagy teljesen fejletlen agyvelõvel). Gy�gyszertani hat�s�nak a l�nyege, hogy az agyk�regben megbontja a mozgat� (ideg, izom) �s az �rz�kelõ funkci�k k�z�tti egyens�lyt.

Az elsõ idõkben, miut�n meg�llap�tott�k, hogy sz�mottevõ ter�pi�s javallata nemigen van, s ink�bb kutat�si, semmint gy�gy�t�si c�lra lesz haszn�lhat�, nem sokat t�rõdtek vele. Ann�l is kev�sb�, mert a k�s�rletek sor�n kider�lt, hogy a klasszikus �rtelemben v�ve nem m�rgezõ, s hozz�szok�st sem okoz. Azut�n, a sz�zad 60-as �veiben bek�vetkezett a robban�s. Megk�nny�tette ezt az is, hogy �ppen a m�r elmondottak miatt semmi nem indokolta a szigor� ellenõrz�st, hiszen �gy gondolt�k, szed�se nem j�r k�l�n�sebb vesz�lyekkel…

A lavina nem is mag�val az LSD-vel indult meg, hanem a meszkalin-nal. 1960-ban egy Timothy Leary nevû amerikai pszichol�gus mexik�i utaz�sa sor�n megismerkedett a pszilocibin hallucinog�n, elsõsorban vall�si hallucin�ci�kat okoz� hat�s�val. Majd hazat�rve megismerkedett az LSD-vel is. Att�l kezdve annak pr�f�t�ja lett, a sz� szoros �rtelm�ben. Nemcsak lelki ûrutaz�st �g�rt k�vetõinek, hanem arr�l is biztos�totta õket, hogy az LSD seg�ts�g�vel �jb�l megtal�lhatj�k Istent, s jobban, b�kess�gben �s b�k�sebben fognak �lni.

Ez m�g a pszilocibin vonatkoz�s�ban sem �ll, pedig az (nem tudni, mi�rt) elsõsorban val�ban vall�sos hallucin�ci�kat okoz, de semmik�ppen nem igaz LSD eset�ben. Leary mindenesetre l�trehozott egy vall�si k�z�ss�get, amelyet IF-IF-nek nevezett (International Foundation for Internal Freedom, vagyis Nemzetk�zi Szervezet a Belsõ B�kess�g�rt). A szervezet hamarosan feloszlott ugyan, de addigra m�r (elsõsorban az Egyes�lt �llamokban) elszabadult a pokol. Az LSD legink�bb a fiatalok k�r�ben terjedt vihar gyorsas�ggal. Egyes pszichi�terek szerint az�rt, mert fiatalok k�z�tt igen sokan �rezt�k magukat, magukra hagyottnak, sokan pedig hajlamosak a misztikumra a befel� fordul�sra. Ha ezekben a probl�m�s idõszakokban nincs mellett�k a csal�d vagy m�svalaki, aki tud �s akar is szil�rd t�maszt, seg�ts�get ny�jtani, akkor ny�lnak a k�b�t�szerhez. Ehhez j�rul m�g term�szetesen a l�lektani adotts�gaik miatti, k�v�ncsi �s k�s�rletez�sre hajlamosak t�bora.

Ha azonban egy biztosan eg�szs�ges lelkû fiatal, csak k�v�ncsis�gb�l, egyszer megpr�b�lja az "utaz�st'', "tripet", abb�l (szerencs�re) nemigen lesz az LSD rabja. Az ilyenek nem ig�nylik a mesters�gesen elõ�ll�tott, k�miai szerekkel kiv�ltott �lomvil�got. Ellenkezõleg, h�tr�nyosnak, terhesnek �rzik.

M�s a helyzet, ha a kipr�b�l� ember beteg, neurotikus vagy �ppen beteg pszich�jû. De sz�vesen keresnek vigaszt az LSD-ben azok a fiatalok is, akik tanulm�nyaik sor�n csõd�t mondtak, s sz�gyellik, hogy nem alkalmasak annak a fõiskol�nak vagy egyetemnek az elv�gz�s�re, melyre v�gyakoztak. Az LSD-re val� r�szok�s a fiatalokat egyre negativisztikusabb�, egyre antiszoci�lisabb� teszi, mindink�bb elt�vol�tja õket csal�djukt�l, egyre ink�bb elhanyagolj�k munk�jukat.

Az Egyes�lt �llamokban mindennapos jelens�g, hogy a hippik�nt b�k�re, nyugalomra, csendre v�gy�k elkezdenek k�b�t�szert fogyasztani, �s a kezdetben �rtalmatlan, piszkos, nagy szak�ll� fiatalokb�l n�h�ny h�t leforg�sa alatt, zavart elm�jû, nemi erõszakot, gyilkoss�got elk�vetõ bûn�zõk lesznek.

Az LSD-rõl tudni kell azt is, hogy a hallucin�ci�k, a v�zi�k nemritk�n az utols� adag bev�tele ut�n hetekkel is jelentkezhetnek (!) Egy orvosi szaklap k�z�lte a k�vetkezõ esetet: "1969 nyar�n egy fiatalember, akit ezzel kapcsolatban utaltak be az idegklinik�ra, kb. 8 nappal az utols� LSD-adag bev�tele ut�n a nagyv�rosi forgalomban az �ttesten hirtelen hatalmas bik�t l�tott meg maga, illetve kocsija elõtt. Az utols� pillanatban f�lrer�ntotta a korm�nyt, aut�ja felszaladt a j�rd�ra, s szerencse, hogy sem õ nem s�r�lt meg, se nem �t�tt el egyetlen gyalogost sem..."

A rendszeres LSD-szed�s m�sik vesz�lye, hogy a drog hat�sa alatt nem gondolj�k �t a b�dulatban, hogy mit cselekszenek. Az LSD rabjai k�z�tt k�l�n�sen gyakori a szerencs�tlens�g �s az �ngyilkoss�g, valamint a k�bulatban bek�vetkezett hal�los baleset. A leggyakoribb az ablakb�l val� kizuhan�s vagy kil�p�s. Sokan azt hiszik, tudnak a v�zen j�rni (holott m�g �szni sem tudnak), kil�pnek, pl. a haj�r�l vagy a cs�nakb�l, s megfulladnak. M�sok azt k�pzelik, puszta k�zzel meg tudnak �ll�tani egy aut�t vagy vonatot. T�vhit�k�rt õk is az �let�kkel fizetnek... Egyesek azt hiszik, tudnak rep�lni, s teljes nyugalommal l�pnek ki a felhõkarcol� ablak�n. Mindez �s m�g sok m�s (pl. gyilkol�si v�gy, pszich�zisok kialakul�sa) azut�n v�get vetett az LSD-pr�f�t�k �ltal festett sz�p vil�gnak. Nyilv�nval� lett mindenki elõtt, hogy nem szem�lyis�gjav�t� vagy tudatkisz�les�tõ szerrõl van sz�, hanem az egy�nre �s a t�rsadalomra egyar�nt vesz�lyes, alattomos m�regrõl.

Az LSD-nek egyetlen "kedvezõ" tulajdons�ga van csak. Lelki f�ggõs�g (a sz� klasszikus �rtelm�ben, ahogyan azt a t�bbi k�b�t�szern�l l�ttuk) nem alakul ki, csak a tolerancia, de az viszont rendk�v�l gyorsan. Ez pedig valamif�le �nszab�lyoz�sra k�nyszer�ti az LSD h�v�t. N�h�ny "utaz�s" ut�n m�r rendk�v�l nagy adagok sem v�ltj�k ki a hallucin�ci�kat, �gy a rendszeres LSD-�lvezõk is k�nytelenek hosszabb-r�videbb sz�neteket tartani. Ez a k�nyszersz�net pedig (amely ahhoz sz�ks�ges, hogy a tolerancia javuljon, az LSD-hat�st ism�t �lvezni tudj�k, az erõsebb egy�nis�geket hozz�seg�theti, hogy ar�nylag k�nnyen felhagyhassanak k�ros, �npuszt�t� szenved�ly�kkel. Ezzel szemben az LSD-t naponta nagy adagban szedõ toxikom�n, aki m�r nem is az �lvezetet keresi, hanem csak konokul m�rgezi mag�t, m�r s�lyos pszichopata.

Sokszor elmondtuk, hogy a k�b�t�szerek t�bbs�ge nem megy �t semmif�le minõs�gellenõrz�sen. Ez a helyzet az LSD eset�ben is. Errõl m�g azt is tudnunk kell, hogy viszonylag k�nnyen lehet elõ�ll�tani, de az �ru legt�bbsz�r szennyezett. Ugyanis az anyag nedvess�g �s hõ hat�s�ra k�nnyen bomlik. Ezek a boml�sterm�kek nem v�ltoztatj�k meg az LSD tulajdons�gait. Egy valamit azonban igen, a sz�n�t. Min�l t�bb az �ruban a boml�sterm�k, ann�l sz�nesebb. A tapasztalt nark�s az ilyen anyagr�l m�r nem hiszi el, hogy igazi LSD-t akarnak neki eladni. Ez�rt a zugkereskedõk, akik pontosan tudj�k, hogy egy �j �rut mindig k�nnyebb eladni, mint a r�git, a k�l�nb�zõ sz�nû anyagokat a feketepiacon "�j" �ruk�nt adj�k el, term�szetesen m�s n�ven (pl. Acid vagy Microdot).

DMT, STP

Az LSD ir�nti ig�nyt kihaszn�lva a lelkiismeretlen k�b�t�szer-kereskedõk egyre �jabb "agyt�g�t�", hallucinog�n szereket dobtak a piacra. Ezek �gy ker�ltek az utc�ra, hogy vagy a tudom�nyos c�lra elõ�ll�tott k�s�rleti anyagokat "koppintott�k le", vagy lelkiismeretlen vegy�szek tudatosan �ll�tottak elõ a nagy �zlet rem�ny�ben hallucin�ci�kat keltõ k�miai anyagokat. Ilyen pl. az STP, amelyiknek "zseni�lis" felfedezõj�t az�ta is buzg�n keresi a rendõrs�g…

Az �j szerek k�z� tartozik a szervezet �p�tõk�veit alkot� feh�rj�khez nagyon hasonl� szerkezetû anyag, a dimetiltriptamin, r�vid�tve, DMT. Hat�sa jellegzetes LSD-hat�s, de csak r�vid ideig tart. Az igen erõs, sz�nes v�zi�k, hallucin�ci�k a szer injekci�ban t�rt�nõ bead�sa ut�n m�r nagyon hamar jelentkeznek. Ezeket a t�neteket erõs lelki reakci� k�s�ri. Az idõtartam mellett azonban m�s, sokkal nagyobb k�l�nbs�g is van, a v�rnyom�st sokkal erõsebben s�llyeszti, �s nagyfok� mozg�szavart, mozg�sk�nyszert is kiv�lt. A DMT hat�sa alatt �ll� ember mozg�sa olyan, mintha nem is egy, hanem egyszerre k�t, s�lyos mozg�szavarral j�r� idegbetegs�gben szenvedne…

Errõl persze hallgat a rekl�m. A "der�k" k�b�t�szer kereskedõk (igen diszkr�ten) csak azt emelik ki, hogy az �j csodaszer hat�sa csup�n n�h�ny �r�ig tart �gy egy kis var�zslatot b�rki k�nnyûszerrel beiktathat napi programj�ba. Hiszen nem kell f�l, olykor eg�sz napokat is elt�lteni ak�r egy beatnik-k�z�ss�gben, ak�r egy elmeorvos "gy�ms�ga" alatt, mint az LSD-utaz�s ut�n.

A leg�jabb tal�lm�ny, az STP, a term�szetben nem ismert anyag, a dimetoxi-metil-amfetamin. Ez�rt eredeti r�vid�t�se DOM volt. K�miai szerkezet�t tekintve ink�bb a szekalin-hoz hasonl�t. Az STP a "Scientifically Treated Petroleum" (szakavatottan kezelt petr�leum) g�nyn�v kezdõbetûibõl sz�letett. A szer hat�sa kisebb adagban ink�bb a meszkalin-�hoz hasonl�, de nagy adagban egy�rtelmûen LSD-hat�st mutat. Annyi az elt�r�s. hogy hat�sa j�val meghaladja idõben az LSD-hat�s idõ tartam�t, ez az idõ ak�r 24-48 �ra is lehet…

V�g�l n�h�ny sz�t a hallucinog�nek �s a szexualit�s egym�shoz val� viszony�r�l. Ellent�tben a szenz�ci�s riportokkal, a szexualit�s �s az erotika csak al�rendelt szerepet j�tszik ezeknek a drogoknak az �lvezet�ben is. A val�s�g hely�t itt is az elk�pzel�sek, az �lmok foglalj�k el.

Amerikai pszichi�tereknek egy�bk�nt az a v�lem�ny�k a m�r eml�tett Leary-r�l, az elsõ sz�m� pr�f�t�r�l, hogy a t�ls�gosan sok "elm�ly�l�s", no meg a t�l sok LSD-fogyaszt�s meg�rthatott neki, mert viselked�s�ben m�r �szlelhetõk bizonyos szem�lyis�gv�ltoz�sra utal� t�netek (ezeket a v�lem�nyeket j� n�h�ny �vvel ezelõtt �rt�k). Ez megfigyelhetõ volt egyes kijelent�seiben, de eg�sz emberi magatart�s�ban is. �gy �rt Leary �nmag�r�l: "T�ls�gosan sikeres a mûk�d�sem. M�r most t�rt�nelmi figura vagyok. �gy �rzem magam, mintha V. Gy�rgy kir�ly k�pe lenn�k a falon." Timothy Leary k�l�nben m�r az LSD-t is korszerûtlennek tartotta. Szerinte a j�võ nem a k�b�t�szerek�, hanem az elektromos agystimul�tor-�. Egy-k�t �vtized kell m�g csak, �s az ember a fej�re szerelt k�sz�l�ken megnyom egy gombot, �s m�ris a "hetedik mennyorsz�gban" tal�lja mag�t...

�nk�ntelen�l ide k�v�nkozik az a t�rt�nelmi t�ny, hogy ezt a k�rd�st mindenf�le elektromos k�sz�l�k alkalmaz�sa n�lk�l, 1888-ban, a szud�ni f�ggetlens�gi h�bor� vez�re, Mahdi egy n�dsz�llal m�r megoldotta…

Nagy csat�k ut�n n�h�ny, hasisb�dulatban levõ fanatikus h�v�t el�sta, nem t�l m�lyen a f�ldbe, s hogy levegõt kapjanak, egy n�dsz�lat tett a sz�jukba. Ide vezette azut�n a k�tkedõket, akik saj�t f�l�kkel hallhatt�k, amint "elesett" t�rsaik besz�molnak nekik a "hetedik mennyorsz�gr�l", ahov� b�tors�guk jutalm�ul bejutottak…

A gondos Mahdinak azut�n nem volt m�s dolga, minthogy ugyancsak gondosan kih�zg�lja a n�dsz�lakat, a halottak ugyanis nem besz�lnek…

A CIA is kiemelt figyelemmel tekintett az LSD-re. Kulcs szerepet kapott ez a szer, a titkos "agymos�si" (�tprogramoz�si) k�s�rleteikben. (Pszich�s betegeket olyan klinik�ra utaltak a be�p�tett orvosok, ahol a beteg tudt�n, �s beleegyez�s�n k�v�l folytak a k�s�rletek. Ill. prostitu�ltakat k�nyszer�ttetek arra, hogy a "kuncsafttal" titokban LSD-t itassanak, amint a szob�ba l�pett. Ezut�n a prosti r�gt�n t�vozott, �s a CIA pszichi�terei vizsg�lt�k a f�rfin, a szer �ltal kiv�ltott hat�sokat /szint�n annak tudt�n, �s beleegyez�s�n k�v�l…/. A programot akkor �ll�tott�k le, amikor megtudt�k, hogy a Szovjetuni�ban is "hegyekben �ll" az LSD. �gy nem lehetnek elsõk az LSD bevet�s�vel. Az is szerepelt a tervek k�z�tt, hogy az ellens�ges katon�kat LSD seg�ts�g�vel teszik harck�ptelenn�… A titkos k�s�rletek kisziv�rogtak, �s �ri�si botr�ny lett belõle…)