Kezdet

  2006.03.01. 06:25

Kezdet

 

A F�ld valamennyi n�pe õsidõk �ta haszn�lt n�v�nyeket, n�v�nyi fõzeteket, gõz�ket �s porokat, hogy lelki, szellemi tev�kenys�g�t befoly�solja. A primit�v õsember e szerekkel tett szert r�zsasz�nû k�bulatra, melyrõl azt tartotta, hogy a k�pzeletvil�g �ltal sz�lt t�lvil�gi l�nyek, f�listenek �s istenek �llapot�val azonos. Emellett a kultikus szertart�sokban haszn�lt, k�bulatot okoz� anyagokr�l csakhamar megfigyelte azt is, hogy f�jdalomcsillap�t�sra is alkalmasak.

A term�szet f�kezhetetlen erõinek v�dtelen�l kitett õseink, �nk�ntelen�l is kerestek olyan szereket, amelyek oldott�k volna b�n�t� f�lelm�ket. E keres�s k�zben tal�ltak is olyanokat, amelyek nemcsak f�lelm�ket �s erõs szorong�sukat enyh�tett�k, hanem egyben r�szegs�get, gy�ny�rkeltõ k�bulatot �s sz�nes �lomvil�got is teremtettek.

Ezek a szerek azonban nem v�ltak mindennapos �lvezeti cikk�, hanem k�l�nleges becsben tartott�k õket, haszn�latuk csak az �nnep�lyes, vall�sos-m�gikus szertart�sok �r�ira korl�toz�dott.

A legõsibb, b�tors�got, m�mort �s derût hoz� ital, amelyrõl t�rt�nelmi eml�kkel rendelkez�nk, a bor, illetve az alkoholtartalm� italok voltak.

Val�sz�nû, hogy a k�l�nb�zõ gy�m�lcsnedvekbõl k�sz�lt bort a kauk�zusi �s az �rm�ny n�pek fedezt�k fel, �s innen indult h�d�t� �tj�ra Babilonba, majd Egyiptomba. Az i. e. 13. sz�zadb�l, II. Ramszesz kor�b�l �r�sos eml�kek maradtak r�nk, amelyek tan�s�ga szerint ekkor a bort ritka kincsk�nt, gy�gyszerk�nt haszn�lt�k. Hom�rosz hõsei �s a Biblia szereplõi azonban m�r bõs�gesen fogyasztottak bort. A g�r�g�k, b�r az "istenek v�r�nek" tekintett�k, m�gis itt�k. A r�maiak, (akik val�sz�nûleg a kr�taiakt�l tanult�k el a bork�sz�t�st), m�r kiterjedt szõlõkult�r�val rendelkeztek.

A F�ldnek azon a t�jain, ahol bõven termett p�lma, ugyancsak r�gen megtanult�k, hogyan lehet a p�lma �des level�bõl pezsgõ, r�szeg�tõ italt, p�lmabort erjeszteni. A mezopot�miai �s az egyiptomi n�pek, ak�rcsak az amerikai indi�nok, ismert�k �s k�l�nleges elõszeretettel itt�k a p�lmabort. A Kolumbusz elõtti idõk mexik�i indi�njai az ag�v� nedv�nek erjeszt�s�vel nyert�k borukat, s m�g ma is õsi nev�n, pulk�nak h�vj�k.

Az elsõ k�b�t�szer-�lvezõk a mostoha term�szeti k�r�lm�nyek k�z�tt �lõ n�pekbõl ker�ltek ki. Ezeken a ter�leteken szinte elviselhetetlen�l nagy volt a t�megek nyomora (gondoljunk az Andok fenns�kjain �lõ indi�nokra, India p�riaira, K�na kulijaira), de megteremtek azok a n�v�nyek, amelyeknek levelei, gy�m�lcsei, fõzetei vagy sz�nes �lmokat adva feledtetni tudt�k a gondokat (�gy alakult ki az �piumev�s /�s sz�v�s/ meg a kendersz�v�s), �l�nk�tõ hat�sukkal elviselhetõbb� tett�k a terhek visel�s�t (kokalev�l, b�tel stb.).

�rdekes kult�rt�rt�neti t�ny, hogy az �pium kiv�tel�vel valamennyi ismert k�b�t�szer hossz� �vsz�zadokig alig-alig szolg�lt gy�gyszer�l. Ahol, �s amelyik igen, ott a papok vagy a gy�gy�t�ssal is foglalkoz� var�zsl� haszn�lt�k. Az �pium volt az egyetlen,(amelynek t�rt�nete majd egyidõs az orvost�rt�neti, gy�gy�szati adatokkal) az �piumot tartalmaz� n�v�nynek, a m�kgub�nak vigaszt ad�, csodaszerk�nt t�rt�nõ hat�st tulajdon�tottak haszn�lata sor�n. S m�g egy �rdekess�g, az �pium az egyetlen drog, amelyet sohasem haszn�ltak kultikus c�lokra…

A legt�bb k�b�t�szert ugyanis a k�l�nb�zõ n�v�nyek hat�s�t j�l megfigyelõ �s õrzõ papok, var�zsl�k, elsõsorban a vall�si szertart�sokon, saj�t maguk �s r�sztvevõk ext�zis�nak fokoz�s�ra, �bers�g�k elaltat�s�ra, s nem utols�sorban az �ldozatra sz�nt emberek akarat�nak, ellen�ll�s�nak elnyom�s�ra haszn�lt�k. Mennyivel hat�sosabb, l�tv�nyosabb, meggyõzõbb volt ugyanis a n�p szem�ben, pl. Mexik�ban az ember�ldozat akkor, amikor Huicilopocstli-nak, a h�bor� isten�nek sz�nt �ldozat �r�mmel, �nk�nt ment fel az �ldozati olt�rhoz, ahol obszidi�n k�s�vel v�rta a fõpap, egy pillanat alatt kimetszette �s felmutatta az �ldozat m�g dobog� sz�v�t.

A m�sik c�l, ami�rt ezeket a drogokat tartalmaz� n�v�nyeket az emberek haszn�lt�k, az a neh�z �letk�r�lm�nyeik megk�nny�t�se, elviselhetõbb� t�tele volt. A pokol akkor szabadult el, amikor megjelentek az idegenek, mint h�d�t�k vagy l�tsz�lag b�k�s kereskedõk. Ak�r �gy, ak�r �gy �rkeztek, de mindig t�bbet �s t�bbet k�veteltek az am�gy is neh�z viszonyok k�z�tt �lõ emberektõl. �gy ezek a szerencs�tlen, agyonhajszolt emberek a felejt�st, a kem�ny fizikai munka miatt, ezt v�laszthatt�k csak a k�nz�sokkal (vagy az �hhal�llal szemben) az erõt, a k�nz� �hs�g csillap�t�s�t a kor�bban m�r ismert csodatevõ szerek mind nagyobb �s nagyobb adagj�t�l v�rt�k.

Hamar felismert�k azonban a h�d�t�k, hogy az ilyen �t k�vetkezm�nyei v�gzetesek, a drog rabj�nak a munkaereje mindink�bb cs�kken, eg�szs�ge, ellen�ll�ereje egyre romlik, s v�g�l nem az ember (ezzel vajmi keveset t�rõdtek…), hanem az �rt�kes munkaerõ (!) maga is menthetetlen�l elpusztul. Ez a felismer�s vezetett, pl. K�n�ban az �piumh�bor�khoz.

D�bbenetes, de (elsõsorban a d�l-amerikai indi�nok vonatkoz�s�ban) m�g ma is ez a helyzet. "Az indi�n mindennapi kenyere m�rgezett keny�r, eg�szs�g�nek ellens�ge" �llap�totta meg 1949-ben az ENSZ egyik bizotts�ga. "A d�l-amerikai indi�nok kokainizmus�t nem lehet k�l�nv�lasztani azokt�l a t�rsadalmi-gazdas�gi k�r�lm�nyektõl, amelyek t�pl�lj�k. A k�b�t�szer azt az �rz�st kelti az elnyomott �s kizs�km�nyolt kokainevõk milli�iban, hogy megszabadulnak (ha csak r�vid idõre is) a gondok �s a mindennapi n�lk�l�z�sek b�kly�it�l."

Felvetõdik a k�rd�s, hogy a kor�bbi �vsz�zadokban mi�rt nem j�rt ilyen s�lyos, v�gzetes k�vetkezm�nyekkel ezeknek a drogoknak a haszn�lata, �lvezete ? Ezt a sz�noki k�rd�st term�szetesen csak a hallucinog�n, teh�t az elsõsorban kultikus c�lokat szolg�l� drogokkal kapcsolatban tehetj�k fel.

A v�lasz egyszerû, mert haszn�latuk erõsen korl�tozott, sõt szigor�an szab�lyozott volt. A term�szeti n�pek ugyanis merõben m�s okb�l �ltek a b�d�t� k�b�t�szerekkel, mint a civiliz�lt narkom�ni�sok. Õket csak r�szben �ns�ges �letûk, nyomor�s�gos �let�rz�s�k, de fõleg õsi vall�si szok�saik k�sztett�k arra, hogy idõrõl idõre hozz�ny�ljanak az �dv�z�tõ szerekhez. A legt�bb helyen bûnnek tartott�k, ha valaki akkor is ivott a csodaszerbõl, ha annak nem volt ott az ideje. Az ilyet meg b�lyegezt�k, �s kik�z�s�tett�k maguk k�z�l. Az olyan t�rzsben, ahol m�g ma is �l ez az õsi fegyelem, rendszerint csak a var�zsl� ismeri a csodatevõ n�v�nyeket, �s azok haszn�lat�nak m�dj�t. A legt�bb drog titk�t csak a beavatottak, a papok, a var�zsl�k ismert�k. S hogy titkaikat milyen j�l õrizt�k, azt mi sem mutatja jobban, minthogy egyik-m�sik mexik�i hallucinog�n hat�s� n�v�ny titk�t csak 1955-ben fedezt�k fel…

A var�zsitalt a beavatottak k�sz�tett�k el (ha m�s tette, a vakmerõ, az istenek haragj�t vonta mag�ra), õk hat�rozt�k meg adagj�t is, s a vissza�l�st is meg tudt�k akad�lyozni, mai szemmel n�zve �rthetetlen�l nagy hatalmukkal. Kiv�tel tal�n csak a kokacserje levele volt. Ezt a n�v�nyt a n�p is ismerte, s igen-igen m�rt�kletesen haszn�lta. Csak annyira, amennyire a term�szeti felt�telek, (az Andok nagy magass�g�ban fekvõ fenns�kjain a levegõ oxig�nben szeg�ny) ezt sz�mukra bizonyos fokig n�lk�l�zhetetlenn� tette.

A t�bbi k�b�t�szerrel az volt a helyzet, hogy a hatalmasok �gy szab�lyozt�k haszn�latukat, hogy ily m�don, seg�ts�g�kkel vezess�k le az elnyom�ssal, a nyomorral szembeni el�gedetlens�get.

A legszeml�letesebben tal�n az õsi perzsa anekdota p�ld�zza ezt:

"K�sõ �jjel h�rom f�radt v�ndor �rkezik egy v�roshoz. A kapukat m�r z�rva tal�lj�k, kinn kellene �jszak�zniuk a szabadban. Egyik�k, az �piumsz�v� m�morosan �gy sz�l a t�rsaihoz: Fek�dj�nk le, aludjunk, s majd reggel, ha kinyitj�k a kapukat, bemegy�nk. Nem �gy az alkoholista. Ez r�szeg d�h�ben �gy ord�tozott: Nem fogunk itt kinn �jszak�zni a mezõn. Bar�taim, t�rj�k be a kaput ! A harmadik, a hasis rabja, csod�lkozik a m�sik kettõ ostoba fecseg�s�n, s k�bultan ezt suttogja: Nem kell sem a kaput bet�rn�nk, sem itt kint �jszak�znunk, hiszen egyszerûen bejuthatunk a v�rosba a kulcslyukon kereszt�l !"

A hatalmasoknak teh�t kedvezett, hogy a vil�g akkor ismert csodaszereinek haszn�lata terjedt a n�p k�r�ben, hiszen az �piumsz�v� nem fogja bet�rni a kaput… Nem fog a hatalom ellen l�zadni. �gy h�t keveset t�rõdtek vele, hiszen ha egy p�ria elpusztult, volt helyette sok ezer, aki mindaddig, m�g a m�reg el nem puszt�totta, robotolt tov�bb…

Sz�z �vvel ezelõtt a nyugat, egzotikumk�nt k�nyvelte el a narkom�ni�t, vagy legfeljebb piszkos �zletnek tekintette, de semmi esetre sem a civiliz�lt vil�got fenyegetõ vesz�lynek. A Larousse-f�le Grand dictionnaire universal, amelyik egyar�nt tekinthetõ az enciklop�di�k modern ut�d�nak �s a mai lexikonok elõdj�nek egy r�gi kiad�sa 11. k�tet�nek 1387. oldal�n a t�bbek k�z�tt �gy �r: "Franciaorsz�g megakad�lyozhatja Mennyei Birodalom megsemmis�l�s�t. A pekingi egyezm�ny �rtelm�ben megg�tolhatja, hogy a lakoss�g �pium-�ngyilkoss�got k�vessen el, erõs�tõ, j� minõs�gi boraival kigy�gy�thatja e hal�los szenved�lybõl õket."

A mexik�i �s a d�l-amerikai indi�nok sok gy�gyn�v�nyt, var�zserejû f�vet, gomb�t ismertek, �rja egy sv�jci n�prajztud�s. K�z�l�k h�romnak volt k�l�n�se nagy jelentõs�ge, a Peyotl kaktusznak, az ololiuqui-nak egy szul�k fajta n�v�ny magj�nak �s a teonanacatl gomb�nak. Mindh�rom var�zsn�v�ny volt, �s kultikus titok �vezte õket. A var�zsitalok pontos elk�sz�t�s�nek m�dj�t csak a beavatottak szûk k�re ismerhette, az illet�kteleneket az istenek elh�ly�l�ssel vagy hal�llal b�ntett�k (ami m�g�tt az adagol�s ismeret�nek hi�nya rejlik…)

"Istens�g�k (�rja a n�prajztud�s), a v�rengzõ Huicilopocstli (Napisten) csak akkor vil�g�tja meg a f�ldet, ha embersz�veket ehet, �s emberv�rt ihat. Nem el�gedett meg azzal, hogy papjai az olt�rok elõtt garmad�val t�pt�k ki az ember�ldozatok sz�v�t, hanem kedves n�p�t szakadatlanul harcra t�zelte, hogy embersz�vvel �s emberv�rrel j�llakhass�k. Val�s�ggal az isteneiket t�pl�l� ember�ldozatokra �p�tett�k az azt�kok eg�sz �letrendj�ket."

Tal�n egyetlen vall�s sincs m�g a vil�gon, amelyikben olyan nagy szerepet j�tszottak az ember�ldozatok, mint a mexik�i indi�nok vall�saiban. N�mi k�l�nbs�g tal�n volt k�z�tt�k (a legnagyobb sz�mban a maj�k �s az azt�kok mutattak be ember�ldozatokat), de egyben megegyeztek, az ember�ldozatok kultikus rendj�t szab�lyoz� szertart�sok megk�v�nt�k az �ldozatt�l, hogy semmif�le ellen�ll�st ne tan�s�tson, ne mutasson hal�lf�lelmet, sõt �r�mmel vegyen r�szt fel�ldoz�s�nak szertart�s�n…

Ez, ha elolvassuk a k�l�nb�zõ szertart�si rendeket, szinte term�szetes. Az �ldozat hal�la ugyanis (h�la a papok �gyess�g�nek) pillanatok alatt bek�vetkezett, de a fel�ldoz�st megelõzõ cerem�ni�k hossz� �r�kat vettek ig�nybe. A papok j�l tudt�k, hogyha az �ldozat kimutatn� term�szetes hal�lf�lelm�t, iszonyat�t, az megzavarn� a t�megek vak hit�t, s elõbb-ut�bb meggyeng�ten� a paps�g hatalm�t. A mexik�i papok, akik nagyon j�l ismertek n�h�ny igen erõs hallucinog�n hat�s� n�v�nyt, azok pontosan adagolt fõzeteivel, por�val k�sz�tett�k fel az �ldozatra sz�nt embereket…

Az �ldozati rendrõl, szok�sokr�l legink�bb egy, a 16. sz�zad negyvenes �veiben �rt munk�b�l nyertek hiteles k�pet a mai kutat�k. Ekkor �rta meg a spanyol Diego de Landa, a mexik�i Yucat�n m�sodik p�sp�ke h�res munk�j�t, "Jelent�s a yucat�ni dolgokr�l" c�mmel. Sokat seg�tettek az �jabb r�g�szeti kutat�sok is. Term�szetesen nem c�lunk valamennyi ember�ldozati m�dot itt ismertetni, de egy-kettõt le�runk annak bemutat�s�ra, hogy mire k�pesek a hallucinog�n anyagok, mit lehet tenni a hallucinog�nnel kezelt emberrel.

"Az �ldozatot egy oszlophoz k�t�tt�k (�rja Landa p�sp�k), majd egy pap felv�gta a nemi szerv�t. A ki�mlõ v�rrel bekente annak az istennek a szobr�t, akinek a tisztelet�re a szertart�st v�gezt�k. Azut�n elkezdõd�tt az �ldozati t�nc. A t�ncosok �jat �s nyilat tartva a kez�kben k�rbej�rt�k az oszlopot. A tunkul�k (maja dobok) ritmusa szerint a k�r hol szûk�lt, hol t�gult, m�g v�g�l a t�ncosok egym�s ut�n belelõtt�k nyilaik az �ldozatba."

A ritu�lis szertart�s egy m�sik form�j�t �gy �rja le p�sp�k:

"A szertart�st n�gy, k�k fest�kkel bem�zolt pap mutatta be a piramisok �ldozati ter�n. A papok a piramis cs�cs�n levõ kõlapra k�t�zt�k az �ldozatul kiv�lasztott f�rfit. Azut�n az �ldoz�pap kõk�ssel felv�gta az �ldozat mellkas�t, egyetlen mozdulattal kit�pte a m�g dobog� sz�vet, �s a sug�rban kil�vellõ v�rrel meghintette az olt�rt vagy annak az istennek a szobr�t, akinek tisztelet�re v�gezte a szertart�st."

Chichen Itz�ban, a Tollas K�gy� v�ros�ban m�g ma �ll a szent k�t, a Hal�l K�tja. Itt �ldoztak Yum Kax, mezõk �s erdõk istene elõtt. Az isten a Hal�l K�tj�nak fenek�n lakott, s hogy a v�z�rt �s az esõ�rt megfizessenek, minden �vben a legszebb sz�zeket �ldozt�k fel, �s dr�ga �kszereket hoztak aj�nd�kba az istennek. A k�t feletti medence �tm�rõje 60 m�ter, a k�t m�lys�ge kb. 60 m�ter volt (ebbõl a t�nyleges v�zm�lys�g 25 m�ter).

Vajon milyen is lehetett annak idej�n az �ldozati szertart�s ? Landa p�sp�k le�r�sa alapj�n egy r�g�sz �gy rekonstru�lta:

"A k�rnyezõ maja v�rosokb�l �rkezõ zar�ndokok Tollas K�gy� piramisa elõtt, a szertart�st�ren gy�lekeztek. A papok a mezõk isten�nek menyasszonyaiv� (!) kijel�lt, pomp�s ruh�ba �lt�ztetett sz�zeket, f�b�l k�sz�lt ravatalra fektett�k, �s a Szent �ton a Hal�l K�tj�hoz vitt�k. Peregtek a tunkul�k, (a maja dobok), harsogtak a tengeri kagyl�kb�l k�sz�lt k�rt�k, a t�meg pedig dicsõ�tõ himnuszokat �nekelt Yum Kax tisztelet�re. Azut�n ez a furcsa halottas menet meg�rkezett az Utols� Szertart�s Szent�ly�hez. A l�nyok lesz�lltak a ravatalr�l, a papok �jb�l megtiszt�tott�k õket a kop�lgyanta f�stj�vel, m�g egyszer felhangzott a k�rt�k hangja… A papok elvezett�k a l�nyokat az �ldozati t�rre, megragadt�k mindk�t karjukat �s l�bukat, erõsen megl�b�lt�k õket, �s a menyasszonyok Yum Kax medenc�j�be, a Hal�l K�tj�ba zuhantak.

Val�ban csak hallucinog�n anyagokkal kezelt emberekrõl tudjuk elk�pzelni, olyan emberekrõl, akik a drogt�l, a drog hat�s�ra elvesztett�k minden realit�s�rz�k�ket, hogy mindezt kellõ �nnep�lyess�ggel, akaratlan b�bok m�dj�ra v�gigcsin�lj�k. Hogy m�g �gy is szinte elk�pzelhetetlen ? Egyetlen szomor�, tragikus p�lda napjainkb�l, az LSD-m�mor tragikus kimenetel�re,

1983 tavasz�n t�rt�nt. Egy 17 �ves fiatal l�ny, szerencs�tlens�g�re, rossz t�rsas�gba keveredve valahogy LSD-hez jutott. Egy d�lelõtt egyed�l volt otthon. Bevett egy adagot, s a 10. emeleti lak�sb�l (nem �rz�kelve sem a fenyegetõ m�lys�get, sem a vesz�lyt) az ablakon kil�pve akart lemenni az utc�ra...