Egy�b szerek

  2006.03.01. 06:11

Egy�b szerek

 

Az eddigiek sor�n �ttekintett�k a legismertebb k�b�t�szereket. Ezzel azonban m�g kor�ntsem teljes a lista. Arra term�szetesen nincs lehetõs�g, hogy minden ilyen c�lra haszn�latos n�v�nyt, gy�gyszert az eddigiekhez hasonl� r�szletess�ggel t�rgyaljunk. Ehhez val�s�gos enciklop�dia kellene…

�gy csak elõbb n�h�ny, elsõsorban kult�rt�rt�neti �rdekess�gû k�b�t�szerrõl olvashatsz, majd r�t�r�nk a t�rsadalom �ltal megtûrt p�tszerekre, mint amilyen az alkohol, a tea �s t�rsaik.

Van n�h�ny olyan anyag, amelyiket az eddigiek sor�n m�r legal�bb �rintett�nk, mint pl. a maszlagf�l�ket, s vannak olyanok, amelyekre sokan, csak r�gi �tle�r�sokb�l eml�keznek, mint pl. a b�tel, s lesz olyan is, amelyrõl (legal�bbis ilyen vonatkoz�sban) tal�n csak most hallasz elõsz�r, mint pl. a szerecsendi� vagy a k�b�t� bors. A maszlagf�l�k kiv�tel�vel ezeket m�r neh�z rendszerezni, nem is t�reksz�nk r�. Mind�ssze n�h�ny �rdekes adatot �s le�r�st szeretn�nk �tny�jtani sz�modra…

A KAWA-KAWA

A kawa-kawa, (a k�b�t� bors), a borsfajt�k csal�dj�ba tartoz� cserje. �j-Guine�ban �s a Csendes-�ce�n egyes vid�kein, szigetein honos. Az ott �lõ n�pek a n�v�ny gy�k�rhajt�saib�l k�b�t� italt �ll�tottak elõ. Eur�p�ban gy�gyszerk�nt haszn�lt�k, gyullad�scs�kkent�sre, fertõtlen�t�sre.

A szigetlak�k m�g ma is nagy mennyis�gben export�lj�k a k�b�t� italt azokra a szigetekre, ahol nem terem meg a n�v�ny (�s persze maguk is bõs�gesen fogyasztj�k). K�sz�t�se �vsz�zadok �ta mit sem v�ltozott, s igen figyelemrem�lt�…

Nyilv�nos szertart�s sor�n megh�mozz�k �s feldarabolj�k. Azut�n az �sszegyûlt asszonyok �s gyerekek finom p�pp� r�gj�k. Ezt �neksz�val, ritmikus testmozg�ssal, tapssal k�s�rik. A megr�gott anyagot, amelybõl semmit sem szabad lenyelni, egy nagy t�lba �sszegyûjtik, v�zzel h�g�tj�k, s addig hagyj�k �llni, m�g az oldhatatlan r�szek le nem �lepednek. Az �gy k�sz�lt ital k�v�barna sz�nû. Ezt azut�n k�kuszdi�h�jb�l k�sz�lt iv�ed�nybõl issz�k.

A n�v�ny hat�anyagai, egy gyantaf�les�g �s egy kavain-nak nevezett alkaloid. A hat�s az elfogyasztott mennyis�gtõl f�gg, kis mennyis�g ut�n az �v� erõsebbnek �rzi mag�t, nagyobb teljes�tm�nyekre k�pesnek, frissebbnek. �tv�gya megnõ. Ha nagyobb mennyis�get ivott, akkor ezt az �llapotot euf�ria k�veti. Boldogabbnak, megel�gedettebbnek �rzi mag�t. Azut�n mindink�bb elhatalmasodik rajta a f�radts�g�rz�s, s lassan t�bb�r�s �lomba mer�l. Ez alatt, de nem minden esetben, sz�nes �lmok jelentkezhetnek. Az �bred�s t�bbnyire nyugodt, nincsenek kellemetlen t�netek. H�ny�s, rosszull�t csak nagy adagok elfogyaszt�sa ut�n k�vetkezik be.

A rendszeres fogyaszt�s k�pe m�r kor�ntsem ilyen idillikus, kialakul a szenved�ly, �s megjelennek a s�lyos fizikai t�netek, lesov�nyod�s, szemgyullad�s, l�t�sroml�s, k�zremeg�s, majd kialakulnak a pszich�s zavarok is…

�rdekes megfigyel�st tettek vegy�szek, ha k�miai �ton �ll�tott�k elõ a n�v�ny vizes kivonat�t, az gyakorlatilag hat�stalan volt….!!! Csak akkor hatott, ha a k�miai �ton nyert vizes oldathoz emberi ny�lat adtak….!!! �gy l�tszik teh�t, hogy a n�v�nyben levõ gyanta �s alkaloid gyors �s hat�kony erjed�s�hez az emberi ny�lban levõ enzimek sz�ks�gesek. �me �jabb p�lda a term�szeti n�pek j� megfigyelõk�pess�g�re…

AZ IBOGAIN

Afrik�ban, a pigmeusok egy iboga nevû n�v�nyt haszn�ltak kultikus c�lokra. Ennek k�b�t� hat�sa tette lehetõv� sz�mukra, hogy �rintkez�sbe l�phessenek a t�rzs halott õseivel. Nem csoda h�t, hogy egy ilyen fontos n�v�nyt egy isten, Zame ye Mebege (a teremtõk k�z�tt az utols�) adta nekik, igaz, nem mindennapi m�don.

T�rt�nt egyszer, hogy az isten megpillantotta a f�n a pigmeus Bitamut, aki �ppen gy�m�lcs�t szedett. Az isten akarat�b�l Bitamu leesett a f�r�l, �s meghalt. Zame mag�hoz vette a lelk�t, s azut�n lev�gta a halott kisujjait a kez�rõl is, a l�b�r�l is. Ezeket elf�ldelte az erdõ k�l�nb�zõ pontjain, s ezekbõl nõttek ki az iboga-cserj�k…

A n�v�ny hat�anyaga, az ibogain, hat�s�ban kb. azonos az ololiuquival. R�gen is csak kultikus c�lokra alkalmazt�k, de haszn�lata ma is kiirthatatlanul hozz�tartozik a K�z�p-Afrika nyugati r�szein �lõ n�pek �let�hez.

A HAOMA vagy SZOMA

A haoma a hindukn�l szent n�v�nynek vagy ink�bb az abb�l k�sz�lt italnak a neve, egyszersmind �gy h�vj�k a Zendaveszta egyik istens�g�t is. A r�gi hindu irodalomban szoma alakban fordul elõ, mint az istenek szent itala. Egyesek �gy v�lik, hogy ezek a k�pzetek azokba az idõkbe ny�lnak vissza, amikor a hinduk �s az ir�niak egy n�pet alkottak. A n�v�ny �ll�t�lag Indra istennõ kedvenc eledele volt, s tõle kapta var�zserej�t.

A n�v�ny nedv�bõl �gy k�sz�tik az italt, hogy elõbb tejjel feleresztik, majd liszttel elkeverik, s �gy teszik ki erjedni. A v�da-himnuszok szerint eg�szen olyan szerepet j�tszott, mint a bor. Egy�bk�nt egyar�nt szolg�lt kultikus �s orvosi c�lokat is.

A MASZLAGFEL�K

B�r a maszlagf�l�k l�nyegesen kisebb szerepet j�tszottak, mint mondjuk az �pium vagy a hasis, ugyancsak ismertek voltak õsidõktõl kezdve. Haszn�lt�k is õket, mint b�d�t� szereket mind az �t f�ldr�szen. K�z�tt�k sok, ma is ismert, sõt gy�gyszerk�nt is haszn�latos alapanyagot ad� n�v�ny van, mint pl. az atropint ad� farkascseresznye vagy a mandrag�ra. A k�z�pkorban azonban eg�szen m�s szerepet j�tszottak, fõ �ssze tevõi voltak a boszork�nykenõcs�knek �s a szerelmi b�jitaloknak. Persze ilyen "fontos" szerepre csak a nagy k�r�ltekint�ssel �sszegyûjt�tt n�v�nyek voltak alkalmasak. �gy pl. csak az a mandrag�ra lehetett hat�sos, amelyet �jjel az akasztott ember l�ba al�l szedtek… (Az m�r csak k�l�n �rdekess�ge a dolognak, hogy ugyanebbe a n�v�nytani csoportba tartozik a burgonya �s a paradicsom is…)

A b�d�t� anyagokat tartalmaz� maszlagf�l�k t�bb fajta n�v�nyi hat�anyagot tartalmaznak. Ettõl f�ggõen m�sok lesznek az adott n�v�nyre jellemzõ b�dulat t�netei vagy a rendszeres haszn�lat�t k�vetõ k�sõi k�vetkezm�nyek…

�gy a szkopolamint tartalmaz�k nagyobb adagja zavarts�got, hallucin�ci�kat, k�bults�got, r�szegs�gheg hasonl� �llapotot, izomgyenges�get, csaknem teljes mozdulatlans�got okoz. Az ilyen ember nehezen besz�l �s nyel, torka sz�raz, pupill�ja t�g, pulzusa szapora. Majd m�ly �lomba zuhan, amelybõl m�snap k�bultan fejf�j�ssal �bred, �s semmire nem eml�kszik…

A farkascseresznye vagy maszlagos nadragulya (Atropa belladonna) levelei �s gy�kerei gy�gyszeralapanyagok, de bogy�ja m�rges. Az olasz nõk kozmetika c�lra haszn�lt�k, innen a bella donna (sz�passzony) elnevez�s.

Az atropin hat�s�ra torok �s sz�jsz�razs�g, nyel�s k�ptelens�g, nagy szomj�s�g, rekedts�g t�mad. A pulzus igen szapora. Csakhamar egyre fokoz�d� izgatotts�g jelentkezik, �l�nk besz�d, nevetõ �s s�r�rohamok, t�ncol�s, hallucin�ci�k, az �ntudat elhom�lyosodik majd õrj�ng�s, �s g�rcsrohamok alakulnak ki. Ezt m�ly �lom k�veti, melybõl lass� az �bred�s. A maszlagf�l�k tudatra gyakorolt k�ros hat�s�t m�r kor�bban eml�tett�k…

A SZERECSENDI�

A szerecsendi�t is õsidõk �ta haszn�lj�k fûszernek �s gy�gyszernek Eur�p�ban �s, �zsi�ban is. Sõt volt egy idõszak, amikor az amerikai nõk nagy elõszeretettel haszn�lt�k magzatelhajt�sra, de eredm�ny n�lk�l…

Gy�gyszernek adt�k f�jdalomcsillap�t�sra, nyugtat�nak (Indi�ban ma is haszn�lj�k erre a c�lra), a mal�jok elmebetegs�get gy�gy�tottak vele, de m�r a k�z�pkorban felfigyeltek mell�khat�saira, k�zponti idegrendszeri t�neteket (izgatotts�got), sz�vdobog�st, a testhõm�rs�klet s�llyed�s�t okozt�k nagyobb adagok, sõt olykor del�riumot is. Indi�ban ez�rt shaund�nak, narkotikus gy�m�lcsnek nevezt�k.

�jabban keringenek r�la olyan t�rt�netek, hogy az USA-ban egyetemista �s beatnik-k�r�kben mint hallucinog�n anyagot szedik. Egy pszichi�ter az inform�ci�szerz�s el�gg� eredeti �tj�t v�lasztotta, hirdet�s �tj�n keresett egyetemi koll�giumokban olyan di�kokat, akik erre a c�lra kipr�b�lj�k a szerecsendi�t. Nem sokan jelentkeztek, s k�z�tt�k alig volt olyan, akin jelentkezett volna valamilyen hallucinog�nszerû �llapot…

Az egyik hallgat� elmondta, hogy t�bb grammnyi, porr� õr�lt szerecsendi�t lenyelve meleg�rz�se t�madt a gyomr�ban, �s izzadni kezdett. K�sõbb el�lmosodott, lefek�dt, s ekkor �gy tetszett, furcsa alakzatok imbolyognak k�r�l�tte, majd elaludt. Amikor h�t �ra m�lva fel�bredt, sz�d�lt, fejf�j�sa volt, hosszabb ideig nem l�tott, torka kisz�radt, amit a v�z sem enyh�tett. K�t �ra m�lva ism�t �lmos lett, �s transzszerû �llapotba ker�lt. Ekkor azt k�pzelte, hogy teste �s v�gtagjai k�l�n-k�l�n lebegnek.

Egy m�sik di�k a bev�tel ut�n k�t �r�val n�gy poh�r s�rt is megivott egy kocsm�ban. Ez ut�n h�romnegyed �r�val szokatlan hat�st �szlelt. Kezdett dezorient�lt lenni, folyton besz�lt, de �gy tûnt, mintha m�s besz�lne. K�bultan elkezdett m�szk�lni, �s belek�t�tt az emberekbe, mire kidobt�k a kocsm�b�l. Mivel azt hitte. hogy a kocsm�ros k�b�totta el, erõnek erej�vel vissza akart menni, mire rendõrt h�vtak, aki bek�s�rte az õrszob�ra. Egy napig teljesen zavart volt, s azt hitte, ki fogj�k v�gezni. Egy nap m�lva rendbej�tt, �s elengedt�k a rendõrs�grõl.

A KATH

A jemeni �s az eti�piai n�pek szenved�lyesen r�gj�k a kath level�t. Sz�jukban szinte �lland�an ott van a kath-gomb�c, s ettõl apatikusak, alusz�konyak. Ha a megszokottn�l nagyobb adagot vesznek be, k�l�n�sen, ha nagy �nnepeiken, pl. valamif�le alkoholtartalm� itallal vagy m�s k�b�t� hat�s� n�v�nnyel egy�tt fogyasztj�k, ap�ti�juk õrj�ng�sbe csap �t.

A kath-ot �ltal�ban az �l�nk�tõ szerek csoportj�ba sorolj�k. Ez nem eg�szen helyes, mert ma m�r biztosan tudjuk, hogy igen kifejezett hallucinog�n hat�sa is van. A n�v�ny kiss� keserû �zû leveleit kell megr�gni. Hat�s�ra nem kellemetlen gyenges�g�rz�s, ugyanakkor szellemi frissess�g keletkezik. Ez szomj�s�g�rz�ssel j�r, ez�rt a kath-�lvezõ sok vizet iszik. Hosszabb ideig t�rt�nõ kath-fogyaszt�s ut�n hat�sa hasonl�tani kezd az alkohol hat�s�hoz, v�g�l k�bulatot okoz. Az �bredõ kedvetlen, vit�ra, harcra hajlamos, �s elh�r�t minden ir�ny�t�si k�s�rletet.

Rendszeres fogyaszt�sa sor�n �lomvil�gba ker�l a kath �lvezõje, elveszti kapcsolat�t a k�rnyezõ re�lis vil�ggal. Mindink�bb apatikus, antiszoci�lis l�nny� v�lik. Gyanakv� lesz, majd �sszef�rhetetlen, s idõvel �lland� szorong�s, retteg�s lesz �rr� rajta. K�ptelen lesz a koncentr�l�sra, hazudoz� lesz, �s mindink�bb elbutul. Munkak�pess�ge egyre cs�kken, s lassank�nt terhes lesz a csal�dj�nak.

Eritre�ban (Eti�pia) a kath-leveleket m�zzel, Tanz�ni�ban cukorral k�sz�tik el. Ar�bia egyes r�szein a sz�r�tott leveleket doh�nnyal keverve sz�vj�k. Rendszeres haszn�latakor a fizikai funkci�k egy bizonyos idõ ut�n lankadnak, ugyanakkor a kath-evõ mind nyugtalanabb lesz, s egyre kev�sb� tud aludni. A nagyagyf�lteke �lland� izgalma miatt k�rosodnak a k�rny�ki szervi funkci�k. Gyakori az �tv�gytalans�g, a sz�vpanaszok, az idegrendszeri �s az anyagcserezavarok. A benzpropamin-hoz hasonl� m�rget tartalmaz� kath k�ros�tja a fogakat, gyomor- �s m�jbetegs�geket okozhat, sõt elõseg�theti hipert�nia kialakul�s�t �s agyv�rz�s bek�vetkezt�t is.

Az arab ter�leteken sz�gyen, ha egy f�rfi nõtlen marad. Ez�rt feltûnõ hogy Jemenben sok a nõtlen fiatal f�rfi. Egy kutat� kider�tette, hogy azok az emberek, akik sok kath-ot esznek, ker�lik a szexu�lis �letet. Ehhez j�rul m�g az is, hogy (k�l�n�sen a szeg�nyebbek) nem tudj�k elõteremteni a h�zass�ghoz sz�ks�ges anyagi eszk�z�ket, mert minden�ket a kath-ra k�ltik.

A kath-tal is ugyanaz a helyzet, mint a kenderrel, a b�d�t� hat�s� hat�anyag csak a forr��g�v alatti n�v�nyben k�pzõdik. �ppen ez�rt figyelmeztetõ jelnek kell tekinten�nk az angol The Sunday Times egyik riporter�nek nemr�g megjelent leleplezõ cikk�t, miszerint Londonban m�r illeg�lisan forgalomba ker�l kath. A riportert egy ilyen kath-�rus �gy cs�b�tgat "Nem b�nja meg, ha sz�n 5 fontot egy utaz�shoz sz�ks�ges kath-k�tegre. Ha ugyanis elr�gcs�lta, �gy �rzi majd, hogy minden feladatot k�nnyen megold.

A B�TEL

Utols�nak hagytuk az Indi�ban, J�va sziget�n �s a t�bb tr�pusi vid�ken honos b�telt. A n�v�nynek Areca-p�lm�nak) egyar�nt fogyasztj�k a leveleit term�s�nek, a b�teldi�nak a por�t. A b�tel m�r �tmenet az �lvezeti szerek �s a drogok k�z�tt. Egyes esetekben, nagy adagokban, a k�rny�ki idegrendszerre kiv�ltott, kor�bban is ismert mell�khat�sai mellett vagy ink�bb azokhoz kapcsol�dva jelentkezhetnek s�lyos, k�zponti idegrendszeri hat�sok.

A levelekbõl te�t fõznek (ez a felhaszn�l�si forma kev�sb� terjedt el), a di� por�t pedig lassan elr�gj�k. A di� fest�kanyagot, n�v�nyi zs�rt �s kis mennyis�gben egy alkaloidot, az arekolint tartalmazza. Nincs k�b�t� vagy hallucinog�n hat�sa, ink�bb a vegetat�v idegrendszer paraszimpatikus ter�leteit izgatja. Ennek megfelelõen szûk�ti a pupill�t, fokozza a h�rgõ �s gyomor, b�l rendszer izomzat�nak t�nus�t, zavarja a sz�v mûk�d�s�t is. Emellett k�nnyez�st, ny�lfoly�st id�z elõ, s fokozza a gyomornedv-elv�laszt�st is.

A b�teldi�t evõk magukt�l r�j�ttek, hogyha a di�t kev�s m�sszel egy�tt r�gj�k, akkor �ze, illata kellemesebb lesz. A sz�zad elej�n v�gzett k�miai vizsg�latai kider�tett�k, hogy m�sz, teh�t alk�lia jelenl�t�ben, egyr�szt gyorsabban szabadul fel az arekolin, m�sr�szt a hat�s�t erõteljesebb� teszi.

Az elsõ fogyaszt�s legt�bbsz�r �ppen olyan kellemetlen, mint az elsõ doh�nyz�s, izzad�s, h�nyinger, h�ny�s, sz�d�l�s k�s�ri. K�sõbb megszokj�k, s a kellemetlen t�netek helyett, m�rs�kelt fogyaszt�s mellett, kellemesnek mondhat� enyhe stimul�l�-nyugtat� hat�s jelentkezik.

A b�telr�g�nak (akit elsz�nezõd�tt fogair�l, k�pet�rõl k�nnyû felismerni) ked�lye, k�z�rzete j�, alig ingerelhetõ, s alig cs�kken a munkak�pess�ge. A vissza�l�s azonban itt sem vesz�lytelen, mert s�lyos k�vetkezm�nyekkel j�r, a fogak meglazulnak, majd kihullanak. Az eg�sz sz�jny�lkah�rtya �s a nyelv s�t�tk�ken elsz�nezõdik. Az elsz�nezõd�tt ter�leten �s a nyelõcsõben rosszindulat� daganatok k�pzõdnek.