Psilocybe

Psilocybe

A Psilocybe mexicana nevû gomba ismerete a legf�ltettebben õrz�tt titkok k�z� tartozott. Az "isteni gomb�b�l" m�zzel �s kaka�val italt k�sz�tettek, s teonanakatl-nak, az istenek h�s�nak nevezt�k.

A gomb�r�l, illetve a belõle k�sz�tett ital hat�s�r�l elõsz�r a m�r eml�tett spanyol orvos, Hernandez �rt. Az�rt fogyasztott�k (�rja) a teonanakatl-t, hogy istenekkel tudjanak besz�lni, illetve azt tartott�k r�la, hogy az ital fiatal�t, jav�tja a l�t�st �s erõs�ti a szerelmet. Arr�l is h�rt adott, hogy vigy�zatlan vagy ink�bb m�rt�ktelen fogyaszt�sa �ngyilkoss�ghoz vezet.

Nem is csoda, hogy a legt�bb indi�nkunyh�ban ma is megtal�lhat� a gomba h�zi-olt�ra, s ha a javasember vagy a javasasszony az olt�r elõtt el�geti a csod�latos gomb�t, akkor a gõz�ket bel�legezve sz�nes �lmokat, t�bbnyire vall�sos tartalm� hallucin�ci�kat l�t. Ilyenkor M�ria �s m�s szentek jelennek meg elõtt�k, s besz�lnek is vel�k. Azt is tudt�k, hogy a v�zi�k s�t�t helyis�gben jelentkeznek. Noha a gomb�t mind a mai napig haszn�lt�k, haszn�lj�k, a titok megfejt�se, csak 1955-ben siker�lt, egy amatõr kutat�nak…(!!!)

Egy amerikai bank aleln�ke, Wasson �s orvosnõ feles�ge (egy protest�ns hitt�r�tõ seg�ts�g�vel) r�szt vett egy szertart�son, ahol a szent gomb�t fogyasztott�k. �gy �rta le �lm�nyeit:

"A javasasszony, a csine, k�tszeres adagot evett a gomb�b�l, halkan d�dolt maga el�, m�g csak transzba nem esett. �n is ettem a gomb�b�l, s csakhamar k�l�n�s vil�gban tal�ltam magamat. Hasztalanul k�zd�ttem a drog hat�sa ellen, hogy t�rgyilagos megfigyelõ maradhassak. Elõsz�r sz�nes geometrikus mint�k jelentek meg elõttem, amelyek hamarosan architektikus form�kat �lt�ttek. Ezut�n v�zi�k k�vetkeztek, melyek sor�n csod�latos oszlopcsarnokokat, dr�gakõvel d�sz�tett palot�kat l�ttam, f�ld�nt�li ragyog�sban. Csak, a mitol�gi�b�l ismert l�nyek vontatta, diadalkocsik tûntek fel, meseszerû pomp�ban ragyog� t�jakon. A l�lek elv�lt testtõl, a fant�zia vil�g�ban bolyongott, �s ebben a fantasztikus vil�gban a k�pek sokkal nagyobb hat�ssal voltak r�m �s m�lyebb benyom�st tettek, mint a szok�sos vil�gban."

A szertart�s ut�n Wasson�k k�rtek a gomb�b�l, magukkal vitt�k, �s �tadt�k egyik bar�tjuknak, a h�res francia gombaszak�rtõnek, Heim professzornak. Õ azut�n tudom�nyos rendszeress�ggel vizsg�lta �nmag�n a gomba k�zponti idegrendszerre kifejtett hat�s�t. Tapasztalatair�l �rz�kletesen sz�molt be napl�j�ban:

"A mexik�i hallucinog�n gomba elfogyaszt�sa ut�n h�sz perccel f�nylõ pontok, z�ld, r�zsasz�n �s piros pettyek jelennek meg, amikor lehunyom a szemem. Egy �r�val k�sõbb �r�som fekete tint�ja is pirosnak tûnik a pap�ron. Hõhull�m �nti el a testemet. Hõm�rs�kletem a szok�sos 36,4 fok helyett 37,5 fok. Pulzusom szokottn�l gyorsabban ver."

"Azut�n hideget �rzek bel�l. Val�s�ggal reszketek. Meleg palackra van sz�ks�gem. Ny�jas �rz�seim t�madlak, besz�des leszek. Csiklandoz� vid�ms�gomat hangos tr�f�lkoz�ssal fejezem ki. Sok�ra veszem �szre csak, hogy egyed�l vagyok. Ettõl megnyugszom."

"Ha becsukom a szemem, sz�nes l�tom�saim kifejezettebbekk� v�lnak, �s sz�net n�lk�l v�ltoznak, p�rhuzamosan fut� szalagok, k�l�nb�zõ form�j� korongok. Ezek a form�k pillanatok alatt eltûnnek, �s �tadj�k hely�ket m�sfajta v�zi�knak. T�nem�nyes l�tv�ny jelenik meg elõttem k�kben, a k�zepe szem-form�j�, mint n�mely lepke sz�rny�n a sz�nes folt. F�lkel a nap. A val� vil�g k�pe foly�konynak r�mlik, �s hull�mzik, mint a tenger. Sehol egyetlen szil�rd pont, minden mozog �s �talakul. A t�rgyak megkettõzõdnek, a k�nyveket is dupl�n l�tom. A szavak, amelyeket sz�gletes betûimmel szorosan egym�s mell� �rok, ugyancsak zil�ltlak �s zavarosnak l�tszanak."

"Sz�d�l�s fog el, �s ami m�g nem volt, betûim val��ggal kidomborodnak. Megf�jdul a fejem. T�molygok, testem oldalra h�z, inog a f�ld a talpam alatt."

"A belsõ hideg elm�lik. A felsz�nes meleg�rz�s is megszûnik. L�t�som ism�t norm�lis. M�r csak egy kis fejf�j�s, eg�szen enyhe."

Egy pszichi�ter 1962-ben �gy sz�mol be �lm�nyeirõl: "Oaxaca �llam egyik kis faluj�ban, Huaulta de Jimenez-ben tal�lkoztam a csin�vel, aki sz�nes �lmot k�n�lt elad�sra. Amikor r��lltam az alkura, bek�s�rt e s�t�t kunyh�ba, melyet egyetlen kis olajm�cses pisl�kol� l�ngja vil�g�tott meg csup�n. Erre egy kev�s kop�lgyant�t vetett, �gyhogy a helyis�get csakhamar a kop�lgyanta jellegzetes, kellemes illata t�lt�tte be.

Ezut�n (megfelelõ im�k mormol�sa ut�n) �tadta a gombaadagomat. Lassan megettem, s b�r �ze keserny�s volt, m�gsem volt kellemetlen. Lehunytam a szemem. Egy idõ ut�n a s�t�t h�tt�r elõtt sz�nes (piros, k�k, z�ld, s�rga) pontokat, vonalakat l�ttam felvillanni, mint egy szikr�z� tûzij�t�kot. A cs�ndet idegen, ritmusos dallamok t�rt�k meg. Ugyanakkor hallottam, hogy a var�zsl�nõ v�kony, halk, tiszta hangon h�vja az isteneket �s a szellemeket. Azut�n v�ltozott a f�nyj�t�k. A s�t�t h�tt�r aranys�rga lett, elõtte fekete vonalakb�l szab�lytalan, alaktalan �br�k rajzol�dtak ki, melyek k�z�tt aranys�rga pettyek jelentek meg… �reztem, hogy tagjaim elnehez�lnek, pulzusom gyeng�l, szab�lytalann� v�lik. Sz�jam kisz�radt, de nem �reztem szomj�s�got... Ez a l�tom�sokkal kevert, testi rosszull�ttel k�s�rt �llapot kb. hat �r�n �t tartott, majd �lomtalan alv�sba mer�ltem."

Az õsi vall�sos szertart�sok eml�k�t õrzõ gomb�b�l azonban csak akkor siker�lt a hat�anyagot vegytiszta form�ban elõ�ll�tani, amikor Heim professzor P�rizs k�rny�k�n nagy mennyis�gben kezdte termeszteni ezt a gombafajt�t, s kellõ mennyis�gben bocs�totta a sv�jci Sandoz gy�gyszergy�r vegy�szei rendelkez�s�re. V�g�l 1958-ban Hoffman-nak, a m�r akkor vil�gh�rû k�mikusnak siker�lt izol�lnia a gomba hat�anyag�t, amelyet a gomba tudom�nyos, rendszertani neve ut�n pszilocibin-nek neveztek el.

Minthogy a rendelkez�s�re �ll� k�l�nb�zõ le�r�sokb�l nem tudta a gomba hat�s�t egy�rtelmûen meg�t�lni, ez�rt Hoffmann (mint �rja) a k�miai k�s�rletek megkezd�se elõtt �nk�s�rletet v�gzett.

Errõl �gy sz�molt be az �nk�s�rlet sor�n k�sz�lt jegyzõk�nyv�ben:

"K�r�lbel�l egy f�l �ra m�lva a k�lvil�g lassan idegen lett sz�momra. Minden mexik�i jelleget �lt�tt. Mivel hallottam m�r, hogy ez a mexik�i eredetû gomba saj�t haz�j�t id�zi fel az emberben, igyekeztem �gy szeml�lni a k�r�l�ttem levõ vil�got, mint norm�l k�r�lm�nyek k�z�tt. Ez azonban minden t�rekv�sem, minden akaratom ellen�re eredm�nytelen maradt. Ak�r nyitott, ak�r csukott szemmel, indi�n mot�vumokat, sz�neket l�ttam. Amikor a k�s�rletn�l jelenlevõ orvos hozz�m hajolt, hogy a v�rnyom�somat megm�rje, sz�momra �gy tûnt, hogy azt�k �ldoz�pap, �s egy�ltal�n nem lettem volna meglepve, ha elõvett volna egy obszidi�n k�st, hogy elv�gja a torkomat. Az volt a furcsa, hogy a helyzetet komolynak �reztem, m�gis der�ltem azon, hogy hogyan lett koll�g�m n�met arc�b�l tipikus indi�n �br�zat. A k�bulat a tetõpontj�t a bev�tel ut�n kb. m�sf�l �ra ut�n �rte el. Hirtelen mintegy rohamszerûen form�jukat �s sz�n�ket v�ltoztat� absztrakt k�pek t�mege vonult el elõttem. Kb. hat �r�ig tartott ez az �lomszerû �llapot. �n azonban nem tudtam megmondani, hogy mennyi idõ telt el �sszesen. Amikor v�get �rt, �gy �rt�keltem, mint egy biztons�gos �s szerencs�s visszat�r�st az idegen vil�gb�l.

A k�sõbbi vizsg�latok az ut�n kimutatt�k, hogy kis adag pszilocibin bev�tele ut�n 20-30 perc m�lva kellemes, testi-lelki elernyed�s k�vetkezik be, de alig tapasztalhat�k �rz�kcsal�d�sok. Ha azonban az adag csak egy kicsit is nagyobb, akkor a lelki v�ltoz�sok sokkal kifejezettebbek lesznek, t�j�kozatlans�g t�rben �s idõben. Az �ntudat kezd k�l�nv�lni a testtõl, �rz�kcsal�d�sok keletkeznek, �s (ez keltette fel elsõsorban a pszichi�terek �rdeklõd�s�t) a m�ltb�l elfelejtettnek hitt eml�kk�pek mer�lnek fel…

M�r az indi�nok teonanakatl fogyaszt�s�r�l k�sz�lt r�gi le�r�sok kiemelik azonban, hogy a kezdeti kellemes hangulatot k�vetõ �bred�st a cs�m�r �rzete jellemzi.

Term�szetesen azt is vizsg�lt�k a kutat�k, hogy vajon tilt� rendelkez�seken k�v�l nem volt-e m�s oka is annak, hogy az �ndi�k nem lettek a gomba rabjai. Sokan arra a k�vetkeztet�sre jutottak, hogy igen, volt m�s ok is. Az �ndi�k az esõs �vszakban rendszeresen (de m�rt�kkel) ettek a gomb�b�l ugyan, de a v�gletes �s v�gzetes r�szok�st�l meg�vta õket az, hogy �letm�djuk merõben m�s, mint a feh�r emberek�. N�luk a gomba vagy ak�r a t�bbi hallucinog�n anyag nem a mindennapok elõli menek�l�s eszk�ze volt, hanem kiz�r�lag a vall�si kultusz�, illetve a gy�gy�t�s�. Sõt az indi�n papok, var�zsl�k megfigyelhett�k, hogy a gomba fogyaszt�sa genetikai �rtalmakat is okozhat. Csakis ezzel magyar�zhatjuk azt a tilalmat, hogy a term�keny korban levõ h�zasp�rok �t napn�l r�videbb idõk�zben nem fogyaszthatt�k a gomb�t…

Noha a pszilocibin a k�zponti idegrendszer mûkõd�l�ben fontos szerepet j�tsz� inger�let�tvivõ anyaggal, a szerotonin-nal �ll k�miailag k�zeli rokons�gban, gy�gyszertani hat�saiban m�gis az LSD-hez hasonl�t nagyon (hogy mi�rt, azt k�sõbb fogjuk meg�rteni) pupillat�gulatot, hideg�rz�st, hõemelked�st, szapora pulzust okoz.

A pszilocibinnal v�gzett k�miai vizsg�latok vezettek v�gsõ fokon az LSD, s a vele (mind hat�sukban, mind k�miai szerkezet�kben) rokon egy�b szintetikus k�miai anyagok elõ�ll�t�s�hoz.