"P�t" szerek

  2006.03.01. 06:10

"P�t" szerek

 

Ha �ttekintj�k az eddigieket, l�tjuk, nincs egyetlen olyan szer sem, amelyiknek �lvezete ne j�rna vesz�lyekkel. Ezek csaknem egyforma m�rt�kben jelentkeznek a "val�di" k�b�t�szerek �s a "p�tszerek" eset�ben.

A p�tszerek egy r�sz�t a t�rsadalom eltûri, m�s r�sz�t elutas�tja. Az elõbbiek k�z� tartoznak az ismert �lvezeti szerek (az alkohol, a k�v�, a tea �s a nikotin), valamint egyes n�lunk ismeretlen n�v�nyek.

A m�sik csoportba tartoznak azok a gy�gyszerek, amelyeket nem betegs�g gy�gy�t�sa v�gett fogyasztanak, hanem az�rt, hogy a szer mell�khat�sai (izgatotts�g, az alkohol hat�s�nak fokoz�sa, r�szeg�tõ hat�s stb.) �rv�nyes�ljenek.

Õsidõk �ta haszn�l az ember term�szetes �l�nk�tõ szereket, r�szben kellemes �z�k, illatuk miatt, m�sr�szt hogy gond �s vesz�ly n�lk�l elûzze f�radts�g�rzet�t, mind a fizikait, mind a szellemit.

Ezeknek az �vsz�zadok �ta ismert n�v�nyeknek, mint a mat�, a tea, a k�v�, az elk�sz�t�se, elfogyaszt�sa szinte szertart�s volt, s bizonyos fokig ma is az. Gondoljunk csak a szertart�sos jap�n vagy angol teafõz�sre a t�r�k�s k�v� k�sz�t�s�re vagy arra a sz�mtalan fajta k�v�fõzõ k�sz�l�kre, amit mi magunk is haszn�lunk, s term�szetesen csak az a "j� k�v�", amit megszokott m�don, megszokott k�v�nkb�l fõz�nk…

Valamennyi eml�tett n�v�ny k�z�s hat�sa, hogy jav�tj�k az agyi kering�st, �gy cs�kkentik a szellemi f�radts�got, de (kisebb fokban) a testit is. Javul a kombin�ci�s k�szs�g, a besz�dk�pess�g, az �ltal�nos k�z�rzet. Fokozz�k a gyomorsav elv�laszt�st, �gy megk�nny�tik az em�szt�st.

A K�V�

A k�v� Abessz�nia Kaffa nevû tartom�ny�b�l ker�lt �t a 13-14. sz�zadban Ar�bi�ba. A mekkai zar�ndokok vitt�k tov�bb az eg�sz mohamed�n vil�gba.

Ar�bi�ban �s Perzsi�ban m�r a 14-15. sz�zadban elterjedt, s nemcsak �lvezeti cikk�nt, hanem gy�gyszerk�nt is alkalmazt�k. Behatolt a mecsetekbe �s a mag�nh�zakba. A k�v� nagy �st�kben fõtt a mecset egyik sark�ban, a hivõk k�r�l�lt�k, s mer�tettek az isteni nedûbõl.

Eur�p�ba a k�v�, a t�r�k h�dolts�g idej�n ker�lt. A 17-18. sz�zadban m�r nemcsak a k�v�fogyaszt�s volt �ltal�nos, hanem a k�v�h�zak is.

A k�v� hat�anyaga, a koffein, ingerli a k�zponti idegrendszert, cs�kkenti az �lmoss�got, szellemileg friss�t, jav�tja a k�z�rzetet. Ezek a hat�sok term�szetesen az elk�sz�t�si m�dt�l is f�ggenek. Pl. m�g a t�r�k�s k�v�ban, a kifõz�tt k�v� koffeintartalm�nak csak kb. az 50 %-a ker�l be, addig az eszpressz� vagy filterk�v�ba a teljes mennyis�g…

Nehogy azt gondoljuk azonban, hogy k�v�t b�ntetlen�l ihatunk litersz�m ! A lefekv�s elõtt fogyasztott k�v� �lmatlans�got okoz, amit nemegyszer az altat�kra val� r�szok�s k�vet, annak minden vesz�ly�vel. A rendszeresen sok k�v� fogyaszt�sa kellemetlen t�neteket is okozhat. Ilyen a sz�d�l�s, a k�zremeg�s, az izgatotts�g, esetleg a sz�v rendellenes mûk�d�se.

A TEA

A tea (majdnem biztosan) Assz�m-b�l ker�lt K�n�ba, �s onnan terjedt el sz�lesebb k�rben, �gy Eur�p�ban is. Kezdetben a te�t gy�gyszerk�nt haszn�lt�k. A betegeknek rizsbe, tejbe kellett a tealeveleket belefõzni�k, �s �gy meginni. Friss�tõ, meleg�tõ �s izzaszt� hat�sa miatt a tea k�l�n�sen a l�zas betegs�gekben szenvedõknek hozott �s hoz ma is enyh�l�st. Hat�s�ban, tulajdons�gaiban mindenben megegyezik a k�v�val, de ann�l sokkal finomabb...

A tea k�l�nleges fajt�ja a Parana foly� v�lgy�ben termõ Yerba mat� n�v�ny fõzete, a mat� tea. Az azon a vid�ken t�r�tõ jezsuit�k elhozt�k Eur�p�ba ugyan, de mind a mai napig csak õshaz�jukra, illetve D�l-Amerika egyes ter�leteire korl�toz�dik haszn�lata. Maga a n�v�ny k�lsõ megjelen�s�ben erõsen elt�r a te�t�l, a cserje 6-14 m�terre megn�võ, a ny�rf�hoz hasonl� fa. Saj�toss�ga, hogy sehol m�shol nem termeszthetõ, annyira hozz�szokott a vid�k kl�m�j�hoz. A leveleket, kisebb �gakat �sszet�rik, tûz�n p�rk�lik, teljesen megsz�r�tj�k, majd szellõs helyen, t�bb h�napig t�rolj�k. �gy oxid�l�dik, ez�ltal kapja meg a k�v�nt �zt, illatot. Ettõl kezdve elk�sz�t�si m�dja megegyezik a tea hagyom�nyos elk�sz�t�s�vel. Koffeintartalma, s �gy hat�sa is ahhoz hasonl�.

A NIKOTIN

Az oly sok betegs�get okoz� doh�nyr�l csak annyit, hogy a 16. Sz�zadban, Eur�p�ban a doh�nyt m�g orvoss�gnak tekintett�k, s k�szv�ny, reuma �s fogf�j�s csillap�t�s�ra aj�nlott�k… A doh�nyz�s felold�d�st, j� hangulatot keltõ hat�s�t az emberek kor�n felismert�k, de sz�les k�rben csak �vsz�zadok m�lva terjedt el a nikotin �lvezete. Am�g a vissza�l�sek sz�ma (szomsz�d megm�rgez�se…) meg nem n�vekedett, n�v�nyv�dõ szerk�nt is haszn�lt�k, bogarak, �lõsk�dõk elpuszt�t�s�ra.

T�ny, hogy a nikotinnak (kis adagban) val�ban van bizonyos �l�nk�tõ, gyomorsavtermel�st serkentõ hat�sa. Ezzel egy�tt senkinek nem aj�nljuk, hogy r�szokjon a doh�nyz�sra. A doh�nyosok pedig vegy�k figyelembe, hogy napi 15 cigarett�n�l t�bbet b�ntetlen�l, m�g eg�szs�ges ember sem sz�vhat el hossz� idõ kereszt�l. Erre a meg�llap�t�sra jutottak azok a WHO vizsg�latok, amelyeket sok ezer emberen, t�bb orsz�gban v�geztek. A terhes �s a szoptat�s any�k, valamint beteg emberek pedig egy�ltal�n nem doh�nyozhatnak.

A kr�nikus alkoholist�val szemben a m�rt�ktelen�l, (vagy az orvosi tilalom ellen�re is) doh�nyz� ember "csak" saj�t eg�szs�g�t teszi t�nkre, hiszen a s�lyos, sokszor amput�ci�val v�gzõdõ �rszûk�lettõl a gyomorfek�lyen �t a t�dõr�kig a megbeteged�sek eg�sz sor�t okozhatja, s�lyosb�thatja a nikotin.

Itt kell megeml�teni az �n. "passz�v doh�nyosok" helyzet�t is. Nyilv�nval�, hogy az akt�v doh�nyos sokkal t�bb kock�zatnak van kit�ve, mint a passz�v doh�nyos, aki maga nem doh�nyzik, de k�nytelen doh�nyz� embert�rsainak j�volt�b�l doh�nyf�st�s levegõt sz�vni. S ha az elszenvedett �rtalom kev�sb� �ri �s k�ros�tja is õket, legal�bb kisgyermekeket, terheseket, asztm�s betegeket �s id�lt h�rghurutban szenvedõket ne k�nyszer�tsenek az akt�v doh�nyosok a cigarettaf�st besz�v�s�ra. (Ezzel kapcsolatban �rdekes t�rv�ny sz�letett n�lunk is, amirõl, /mint a h�rekbõl kider�lt/, a megalkot�ik �gy v�lik, hogy r�juk nem vonatkozik az �ltaluk megszavazott doh�nyz�si korl�toz�s…)

AZ ALKOHOL

Tal�n kevesen ismerik azt az egyiptomi legend�t, amely szerint az emberis�g fennmarad�s�ban fontos szerepe volt a s�rnek…

T�rt�nt egyszer, valamikor r�gen, hogy R�, a t�nd�klõ Napisten megtudta, hogy ellene, aki a semmibõl teremtette a vil�gmindens�get, az emberek gonosz terveket szõnek. Gyûl�st tartott a t�bbi istenekkel, s elhat�rozt�k, hogy elpuszt�tj�k az embereket. A kegyetlen Hathor istennõt k�ldt�k le a f�ldre, hogy v�grehajtsa az istenek akarat�t.

Hathor val�ban nagy puszt�t�st vitt v�ghez, m�g v�g�l is R� megk�ny�r�lt az utols� hal�lra�t�lteken. Azon a reggelen, amikor Hathor be akarta fejezni a puszt�t�s munk�j�t, s�rrel �rasztotta el a f�ldet. Az istennõnek annyira �zlett az ital, annyit ivott belõle, hogy r�szegs�g�ben nem ismerte fel az embereket. �gy maradt meg (szerencs�re) az ember a f�ld�n…

A s�r teh�t nem tartozik a k�zelm�lt v�vm�ny k�z�. Az emberek �vezredekkel ezelõtt megtanult�k, mik�nt lehet a gabonamagvak, vagy a gum�s n�v�nyek kem�ny�tõj�t cukorr� has�tani, majd �lesztõvel alkoholt erjeszteni. Az i. e. 1550-bõl sz�rmaz� Ebers-papirusz tan�s�ga szerint az akkori emberek m�r t�bb s�r fajt�t ismertek, �s pontos elõ�r�sok szabt�k meg azok orvosi haszn�lat�t. Az �szaki germ�n n�pek �rp�b�l �s b�z�b�l fõzt�k m�zzel �s �fony�val �zes�tett s�ritalukat, amit m�tnek neveztek. A szk�t�k a vadm�hek m�z�bõl erjesztettek �des �zû szeszes italt.

Az alkohol egy�bk�nt a legr�gibb �s vil�gszerte legelterjedtebb �lvezeti szer. Elterjed�s�hez hozz�j�rult az is, hogy (a mohamed�n vil�got kiv�ve) nemcsak, hogy majd minden orsz�gban szabadon �rulj�k, de legal�bb olyan rekl�mmal, mint a r�gi alkimist�k "�r�k �letet" ad� elix�rjeit.

A t�m�ny szesz bep�rl�sa, a desztill�l�s sem korunk tal�lm�nya. A bep�rl�st val�sz�nûleg az arabok haszn�lt�k elõsz�r jelent�keny szesztartalm� italok, elsõsorban borp�rlat k�sz�t�s�re. Eur�p�ban a 15. sz�zadba honosodott meg a p�linkafõz�s. Az ekkori idõbõl sz�rmazik az alkoholnak ma is haszn�latos gy�gyszert�ri elnevez�se, a "spiritus vini", ami sz� szerint a bor lelk�t jelenti. H�vt�k ekkoriban a p�link�t "Aqua vitae"-nek, az �let viz�nek is. Ezt a nevet a pestisj�rv�nyok idej�n kapta, mert az emberek �gy v�lt�k, hogy a t�m�ny szesz v�delmet ny�jt a j�rv�nyokkal szemben. (B�r ez a szeml�let r�gen megdõlt, sok hely�tt m�g ma is d�vik az �n. "kalapk�ra", ami nem m�s, mint r�szegs�g alkalmaz�sa a n�tha �s �ltal�ban a hûl�ses betegs�gek gy�gy�t�s�ra :-))) A p�linka, de mindenekelõtt a burgony�b�l �s a gabonaf�l�kbõl nyert egy�b t�m�ny alkoholos italok a 18-19. sz�zadban a gyors ipari fejlõd�s gy�m�lcsek�nt indultak el h�d�t� �s egyben rombol� �tjukra. A p�link�k fõ k�pviselõi a borb�l nyert konyak, a p�lmaborb�l nyert arak, a kubai melaszb�l nyert rum, �s m�g ki tudja, h�nyfajta k�zismert k�pviselõje van ma is forgalomban.

Alig van vegy�let, amelyik olyan szoci�lis jelentõs�gû volna az eg�sz f�ldkereks�gen, mint �ppen alkohol. Az emberis�g r�gen kinõtte az õsember misztikus babon�it, amelyek az alkohollal voltak kapcsolatosak. Mint �lvezeti cikk azonban a k�l�nb�zõ alkohol fajt�k �rvendenek a legnagyobb n�pszerûs�gnek, elterjedts�gnek. Mind k�zeg�szs�g�gyi, mind szoci�lis szempontb�l fontos, hogy a civiliz�lt k�rnyezetben �lõ �s �ppen ez�rt alkoholt sz�ks�gk�ppen fogyaszt� ember ismerje az alkoholnak, mint pszichofarmakon-nak, teh�t a lelki mûk�d�sre hat� szernek legfontosabb hat�sait.

Az alkoholt ugyanis a k�zponti idegrendszerre kifejtett hat�sa miatt joggal sorolhatjuk a pszichofarmako nok csoportj�ba. Az alkoholnak a k�zponti idegrendszerre kifejtett hat�s�t tudom�nyos alaposs�ggal elsõnek Krepelin vizsg�lta 1892-1893-ban. Az õ k�s�rletei vetett�k meg azon ismeretek alapj�t, amelyek kimutatt�k a fogyasztott alkoholmennyis�g, a v�r alkoholtartalma �s egyes szellemi mûveletek elv�gz�s�hez sz�ks�ges idõ �sszef�gg�s�t.

A sz�mol� k�szs�g m�rhetõen romlik. Az asszoci�ci�, teh�t a gondolatt�rs�t�s sek�lyess� v�lik. Ez abban nyilv�nul meg, hogy a logikus, teh�t �rtelmes �sszef�gg�sek helyett, ink�bb hangz�silag hasonl� fogalmak bukkannak fel az alkohol hat�sa alatt levõ ember agy�ban. Az ittas ember g�tl�sai old�dnak, �nfegyelme �s lelkiismereti kontrollja elv�sz, ez�rt nem ismeri fel a fenyegetõ vesz�lyt, fokoz�dik a b�tors�ga, de romlik szellemi �s fizikai cselekvõk�pess�ge.

Az alkohol ma m�r az esetek jelentõs r�sz�ben sajnos nem tiszt�n �lvezeti szer, sokkal ink�bb p�tszer. Errõl m�r sok r�szletes k�nyv jelent meg. Itt csak a teljess�g kedv��rt �runk r�la r�viden. Term�szetesen, nem a kultur�lt fogyaszt�sr�l, a vacsora ut�ni, k�zbeni borfogyaszt�sr�l lesz sz�…

El�lj�r�ban csak annyit, hogy az id�lt alkoholista nemcsak �nmag�t, de elõbb-ut�bb csal�dja, k�rnyezete �let�t is t�nkreteszi, teh�t az alkoholnak a t�rsadalmi vesz�lye is jelentõs.

Eg�szs�gesekn�l addig elfogadhat� az alkohol fogyaszt�sa, m�g az egy�ni �s a t�rsadalmi korl�tok �rintetlenek maradnak. Ilyenkor lehet a j� hangulat, a t�rsas�gi kapcsolatok kialakul�s�nak az eszk�ze, seg�theti esetleg kisebb g�tl�sok lek�zd�s�t is. Bizonyos esetekben (kis mennyis�gek fogyaszt�sa mellett) �rv�nyes�lhet �tv�gygerjesztõ, erõs�tõ, �rt�g�t� hat�sa is.

Eg�szen m�s a helyzet a kr�nikus alkoholist�kn�l. Az alkoholos befoly�solts�g (e sz�p kifejez�s m�g�tt a kev�sb� sz�p r�szegs�g sz� rejtõzik) �llapot�ban elv�sz az �nkontroll, megszûnnek azok a g�tl�sok, amelyek a norm�lis �letvitelhez sz�ks�gesek. Ha pedig ez az �llapot t�l gyakran ism�tlõdik, elõbb-ut�bb kialakulnak az alkoholos elmebetegs�gek is.

Ne menj�nk bele annak t�rgyal�s�ba, hogy kikbõl, mif�le emberekbõl lesznek az alkoholist�k. Annyi bizonyos, hogy a szem�lyis�g �ppen olyan fontos t�nyezõ az alkoholizmus kialakul�s�ban, mint minden m�s.

Az alkohol rabj�nak �n�m�t�, tragikus �letfiloz�fi�j�t legszeml�letesebben a kitûnõ francia �r�, Saint-Exupery �rta le, "A kis herceg" c�mû k�nyv�ben…

"A k�vetkezõ bolyg�n egy isz�kos lakott. Ez a l�togat�s nagyon r�vid ideig tartott, de nagyon elszomor�totta a kis herceget.

Ott tal�lta az isz�kost egy sor �res meg egy sor teli palack elõtt.

- H�t te mit csin�lsz itt ? - k�rdezte tõle.

- Iszom - felelte gy�szos k�ppel az isz�kos.

- Mi�rt iszol ? - k�rdezte a kis herceg.

- Hogy felejtsek - felelte az isz�kos.

- Mit ? - tudakolta a kis herceg, mert m�ris megsajn�lta.

- Azt, hogy sz�gyellem magam - felelte az isz�kos, �s lehajtotta a fej�t.

A kis herceg szeretett volna seg�teni rajta.

- Mi�rt sz�gyelled magad ? - k�rdezte.

- Mert iszom - v�gta el a tov�bbi besz�lget�st az isz�kos, �s m�lys�ges hallgat�sba s�llyedt."

A m�r eml�tett s�r�n k�v�l, a k�vetkezõ (aki szereti, annak elsõ !!!) legfontosabb, alkoholtartalm� ital, a bor. A kor�bbi fogyaszt�i szok�sok jelentõsen megv�ltoztak, �s a bor (m�lt�nytalanul) h�tr�bb sorol�dott… A rangj�t az�rt jelzi, hogy aj�nd�kk�ppen bor elfogadott, m�g ugyanezt s�rrõl, m�r neh�z elk�pzelni… A r�gi borok gyûjt�se egy�bk�nt j� befektet�s lehet, ami szint�n jelzi "�rt�kesebb" volt�t.

�rdekes megeml�teni azt is, hogy olyan gy�gyszert�rakban, (ahol d�szk�nt l�that�ak r�gi orvoss�gos �vegek), lehet olyan c�mk�t l�tni, ami a r�gen patik�ban �rult, speci�lis Tokaji bor t�rol�s�ra szolg�l� �veget jel�li…

A bornak a kereszt�ny vall�sban is kiemelt helye van, gondolj csak az �ldoz�sn�l bet�lt�tt szerep�re…

Az alkoholtilalomnak "k�sz�nheti" USA a szervezett bûn�z�s megerõs�d�s�t. Ezen tapasztalatokra alapozva, n�h�ny orsz�gban az a n�zet terjedt el, hogy az enyh�bb k�b�t�szerek leg�lis, ellenõrz�tt form�ban val� �rus�t�sa, ugyanakkor a kem�ny drogok erõteljes �ld�z�se, (az alkoholhoz hasonl�an), "kifoghatja a szelet" a szervezett bûn�z�s "vitorl�j�b�l". Mivel a liber�lis k�nnyûdrog forgalmaz�s nem t�l r�gi, nem lehet egy�rtelmûen meg�llap�tani azt, hogy CSAK ennek hat�s�ra, vagy egy�b (helyi t�rsadalmi, kultur�lis) hat�soknak k�sz�nhetõen alakult ki az a statisztikai t�ny, hogy ezen orsz�gokban a legkisebb az egy fõre jut�, drogosok sz�ma…

A k�b�t�szerek elleni k�zdelem egyik saj�tos szeml�lete, az USA-ban alakult ki. Nevezetesen az, hogy a "forr�s" ellen k�zdenek, �s a termelõ orsz�gokban csapnak le azokra, akiknek a drog termel�s az egyetlen meg�lhet�si forr�sa. A "termelõ" orsz�gok ezzel szemben azt gondolj�k, hogy az eloszt�st, �s a fogyaszt�sra ir�nyul� ig�nyt kellene lek�zdenie az USA-nak, a saj�t orsz�g�ban…

Felaj�nlott�k, hogy a l�nc elej�n l�võ, teh�t m�g olcs�, k�b�t�szert v�s�rolja fel tõl�k az USA, �s azt�n azt csin�lhat vele, amit akar (pl. megsemmis�theti), mert �gy a meg�lhet�s�k, szer�ny bev�tel�k, megmaradna. Ezzel a felaj�nlott lehetõs�ggel az USA nem �lt, tov�bbra is fel�getik a megtal�lt, k�b�t�szert termelõ ter�leteket. A termelõ orsz�gok azt is mondj�k, hogy szerint�k az alkohol, hasonl�an vesz�lyes, mint a k�b�t�szer, �s hasonl� megfontol�sokb�l szeretn�k el�rni azt, hogy az USA NE sz�ll�tson alkohol tartalm� italokat az orsz�gukba... "Term�szetesen…??!!" ez az �tlet�k sem tal�lt kedvezõ fogadtat�sra… az "erõsebb kutya �l nemi �letet…"

Gondolom, ezzel az utols� r�sszel m�r teljes az a k�p, ami azokban alakult ki, akiket �rdekelt a "k�b�t�szerek vil�ga"...