Maszlag

Maszlag

A legkisebb titok k�t, Mexik�ban honos Datura-fajt�ra vonatkozott. Mivel az ebbe a n�v�nycsal�dba tartoz�kkal m�g tal�lkozunk, �rdemes �s �rdekes n�h�ny sz�t sz�lni r�luk �ltal�noss�gban is. Valamennyi ilyen tulajdons�g� n�v�ny k�z�s neve, maszlag. A burgonyaf�l�k csal�dj�ba tartoznak, pontosabban abba a csoportba, melynek k�z�s jellemzõje, hogy vir�gaik este, napnyugta ut�n ny�lnak ki (innen kapt�k latin nev�ket solanace�k).

Mexik�ban elsõsorban a m�tely maszlag, a Datun innoxia haszn�lata terjedt el. Megismer�s�hez egy legenda is fûzõdik:

A r�gi-r�gi idõkben �lt a f�ld alatt egy fi�, A'neglakya (a zuni indi�nok nyelv�n ez a Datura innoxia neve) �s egy l�ny, A'neglakyatsi-tsa. Gyakran felj�ttek a f�le sz�n�re, hossz� s�t�kat tettek, mindent megfigyeltek hogy visszat�r�s�k ut�n elmes�lhess�k anyjuknak, mit l�ttak. Ez valami�rt nem tetszett a Napisten k�t ikerfi�nak. A k�t gyermek emellett elmes�lte azt is az isten fiaknak, hogy õk k�pesek az embereket �lomba ringatni, szellemeket l�ttatni vel�k, nyugtalan j�rk�l�sra k�sztetik õket, vagy �ppen megadj�k egyeseknek azt a k�pess�get, hogy megismerj�k azt, aki lopott… Az isten fiak �gy v�lt�k, a k�t gyerek t�l sokat tud, ez�rt v�gleg el kell tûnni�k a vil�gb�l. �r�kre sz�mûzt�k õket a f�ld m�ly�be. Azon a helyen, ahova �r�k�s rabs�gra �t�lve bez�rt�k õket, k�l�n�s, sz�nes vir�gok ny�ltak ki...

Az indi�nok a n�v�nyt elsõsorban gy�gy�t�sra (f�jdalomcsillap�t�sra, sz�d�l�s ellen) �s m�gikus-vall�si c�lokra haszn�lt�k, s nem hallucin�ci�k, l�tom�sok kiv�lt�s�ra. Amikor Hernandez le�rta gy�gy�t� hat�s�t, pontosan felsorolta a t�ladagol�sb�l ad�d� vesz�lyeket is.

Fennmaradt egy s�m�n im�ja is, amelyet egy harcos �rdek�ben int�zett a Datura innoxi�hoz: "Ez az ember iszik a nedvedbõl. Aj�nd�kozd meg boldog �lettel. K�z�ld vele, amit tudni akar."

Egyes t�rzsekn�l szok�s volt, hogy egyszer az �letben adtak a tavaszi n�v�nybõl (a ny�rit m�rgesnek tartott�k) a felnõtt� v�l�s k�sz�b�n a fi�knak �s a l�nyoknak. El�g nagy mennyis�get itattak a fiatalokkal a n�v�nybõl k�sz�tett italb�l, �gyhogy azok 24 �r�s �lomba zuhantak. Ha az �lom sor�n megl�ttak egy �llatot, akkor ez az �llat egy �leten �t õrizõj�k, talizm�njuk lett. S term�szetesen ezt a fajta �llatot �let�k sor�n sosem volt szabad meg�lni�k, mert akkor kih�vj�k az istenek haragj�t.

Egy m�sik, ugyancsak Mexik�ban honos maszlagnak, a Datura tatul�nak a leveleit r�gj�k vagy sz�vj�k (a n�v�ny indi�n neve: toloache). B�r hat�sa �s alkalmaz�s�nak c�lja nagyj�b�l azonos az elõbbi�vel, ann�l sokkal vesz�lyesebb. Enn�l a rendszeres fogyaszt�s eredm�nye teljes elbutul�s. Ezeket a szerencs�tleneket a yaqui indi�nok - igen tal�l�an - "huepsa mucsucsimnak", �lõhalottaknak nevezik, mert elbutulva c�ltalanul bolyonganak a falvakban. Sajnos m�g ma sem ritka a n�v�nnyel val� �l�s, sem a vissza�l�s. Ha egy mexik�i falusi orvoshoz elvisznek egy embert, aki nem tudja, hogy kicsoda, hogy h�vj�k �s ha a hozz�tartoz�i azt �ll�tj�k, hogy hirtelen vesztette el az eml�kezõtehets�g�t, akkor az orvos elsõsorban toloache m�rgez�sre gondol. Ez a k�bult �llapot n�gy h�tig is eltart. Ha azonban ugyanaz az ember hosszabb idõn �t m�g tov�bbra is szedi a m�rget, eg�sz �let�re elveszti eml�kezõtehets�g�t, s a falu bolondja lesz…

S hogy Mexik�n k�v�l m�g mire haszn�lnak egyes maszlagokat ? Arr�l sok �rdekeset megtudunk egy sv�jci n�prajzkutat� k�nyv�bõl. A sz�zad hatvanas �veiben nemcsak l�tott, hanem le is filmezett embereket, akiket maszlaggal tart�san megm�rgeztek. Az egykori olasz gyarmaton, a mai Eti�pi�ban, annak egy kis, a vil�gt�l elz�rt r�sz�n, Kerenben �lt.

"A hausza m�gusok (�rja) ismernek egy olyan italt, amely megfosztja az embereket eml�kezõtehets�g�ktõl. Ez az anyag val�sz�nûleg valamilyen maszlagf�les�g. A szerencs�tlen �ldozat nem tudja, hogy ki volt, mi volt, �s azut�n �j n�ven, haz�j�t�l t�vol, mint szolga, vagy mint a falu bolondja tengeti �let�t. A m�gusok f�lt�keny asszonyoknak is adnak ilyen m�rget, amellyel azok ak�r a saj�t f�rj�ket, ak�r f�rj�k �gyast megb�ntethetik. 1963-ban Kerenben r�bukkant el ilyen falu bolondj�ra. Hosszas nyomoz�ssal, kutat�ssal siker�lt kider�tenie, hogy valaha gazdag nemes volt, m�sodik fels�get akart mag�hoz venni. Az elsõ feles�ge att�l val� f�lelm�ben, hogy f�l�be kerekedik a m�sodik asszony, egy hausza var�zsl�t�l szerzett szerrel elrabolta f�rje eml�kezet�t. Az asszony a por�rt ez�st�kszerekkel fizetett, s a port a f�rje k�v�j�ba keverte...