Peyotl

Nem sokkal Mexik� megh�d�t�sa ut�n, 1538-ban, �j Hisp�nia fõv�ros�ban felavatt�k az indi�n "nemess�g" fiai sz�m�ra l�tes�tett fõiskol�t, a "Szent Keresztrõl elnevezett Cs�sz�ri Koll�giumot". A Spanyolorsz�gb�l �rkezett tan�rok k�z�tt volt egy ferences rendi szerzetes, Bernardino Sahag�n, aki azzal az elhat�roz�ssal j�tt az egykori fõv�rosba, Tenochtitlanba, hogy nem csak tan�tani fog, de tanulni is. Sz�nd�k�t (ide �rtve az azt�k nyelv megtanul�s�t is) val�ra v�ltotta. Ennek egyik eredm�nye egy kult�rt�rt�neti szempontb�l igei nagy jelentõs�gû k�nyv, a Historia General de las cosas de Nueva Espana volt. Ez a 16. sz�zadban megjeleni k�nyv, amelyet 1926-bari, Stuttgartban is kiadtak n�met ford�t�sban, r�szletesen t�rgyalja a mi szempontunkb�l fontos hallucinog�n n�v�nyeket.

Ebben a k�nyvben, amely ezeknek a n�v�nyeknek elsõ, tudom�nyos le�r�sa, olvashatjuk a k�vetkezõket "Az azt�kok �szaki �s �szaknyugati szomsz�dai, csicsim�kek sok n�v�ny, gy�k�r hat�s�t �s gy�gy�t� erej�t ismerik. A Peyotl is ismert elõtt�k." (A peyotl sz� egy�bk�nt azt�k nyelven gyapj�szerûs�get jelent. Val�sz�nûleg az�rt kapta a n�v�ny ezt a nevet, mert a fej�n pamutszerû, feh�r sz�lak tal�lhat�k.) "Az �ndi�k sz�m�ra a Peyotl olyan, mint nek�nk a bor. �sszej�nnek valahol a mezõn, s �jjel-nappal t�ncolnak, majd v�g�l s�r�sba t�rnek ki. Azt mondj�k, hogy a k�nnyek a szem�ket tiszt�tj�k, amivel azt akarj�k kifejezni, hogy ism�t visszanyerik j�zan �llapotukat."

"Akik eszik vagy issz�k a Peyotl n�v�nyt, azokban vid�m l�tom�sokat v�lt ki. A k�bulat h�rom napig tart, azut�n eltûnik. A csicsim�kek gyakran ny�lnak a n�v�nyhez, mert az erõs�ti, harcra alkalmasabb� teszi õket, csillap�tja �hs�g�ket �s szomjukat, s talizm�nk�nt v�di õket a vesz�lyektõl."

A hallucinog�nek kis adagjait�l megnõtt az indi�nok harci kedve, mert (�rja Sahag�n) ettõl sebezhetetlennek v�lt�k magukat, s azt hitt�k, hogy kilõtt nyilaik pontosan c�lba tal�lnak. (Egyes t�rt�n�szek ezeknek az anyagoknak tulajdon�tj�k, a t�bbi k�z�tt, azt a sz�v�s ellen�ll�st is, amelyet az indi�nok a h�d�t�k technikai f�l�ny�vel szemben kifejtettek.)

Sahag�n jelent�se felkeltette II. F�l�p spanyol kir�ly k�v�ncsis�g�t, �s 1570-ben elk�ldte udvari orvos�t Don Francisco Hernandezt, hogy ott n�v�nyeket gyûjts�n, s tanulm�nyozza hat�sukat, alkalmaz�sukat. Õ is besz�molt az �ndi�k Peyotl fogyaszt�s�r�l. Jelent�s�ben azt is meg�rta, hogy a n�v�ny fogyaszt�sa, ill. annak hat�s�ra az �ndi�k elõre l�tj�k a j�võt. Arr�l is besz�molt, hogy Peyotl-b�l k�sz�lt p�ppel d�rzs�lik be az �ndi�k a f�j� v�gtagjaikat. (P�ter Ortega, m�g az elsõ h�d�t�kkal �rkezett szerzetes, tal�n ez�rt is nevezte a Peyotl-t "�rd�ggy�k�rnek").

T�rj�nk vissza Sahag�n k�nyv�hez. Szerinte az azt�k vez�rek nemcsak az agav� bor (a pulke) �s az agav� p�linka (a tequila) t�lzott fogyaszt�s�t b�ntett�k szigor�an, hanem a Peyotl �s m�s hallucinog�n hat�s� n�v�nyek m�rt�ktelen haszn�lat�t is.

Sahag�n le�r egy besz�det, amit egy azt�k uralkod� tartott a n�p elõtt:

"B�rhol legy�l is alattval�, magad ne igyad e n�v�nyekbõl k�sz�tett italokat. Ha betartod, nem fogsz erõszakos hal�llal kim�lni. De ne hidd, hogy otthonodban, titokban megteheted, mert a mi urunk ezt l�tni fogja �s megb�ntet �rte. Ha m�gis inn�l ilyen italokat, saj�t magad fogod felakasztani, vagy beleesel egy m�ly k�tba. Ha meg kider�l, hogy itt�l ilyen italt, t�rv�ny el� ker�lsz, s ott hal�lra �t�lnek, felakasztanak, megk�veznek, vagy hal�lra korb�csolnak."

A szigor ok�t, magyar�zat�t Sahag�n nem �rta le, de minden bizonnyal az�rt voltak ennyire szigor�ak ezek a rendelkez�sek, mert egy katona�llamban, mint amilyen az azt�kok� is volt, nem engedhett�k meg a katon�knak, hogy �nk�nyesen fogyasszanak k�b�t�szereket... Sahag�n, Hernandez �s m�sok is igen �rt�kes megfigyel�sekre tettek szert, de hogy mennyire tudtak a dolgok m�ly�re hatolni, mennyire tudtak egy-egy n�v�nyt megismerni, az att�l f�gg�tt, milyen jelentõs�get tulajdon�tottak az �ndi�k az adott n�v�nynek, vagyis mennyire õrizt�k annak titk�t…

Az ololiuquit vagy egyes daturaf�les�geket p�ld�ul kor�ntsem �vezett olyan m�lys�ges m�ly titok, mint a teotihuakan-t. Ez a magyar�zata, hogy k�zel n�gy sz�zad telt el (az 1900-as �vek k�zep�ig !!!), m�g errõl a titokr�l teljesen fellebbent a f�tyol, azaz pontosan megismert�k az �sszes n�v�nyt, azok hat�anyagait �s az �ltaluk okozott t�neteket.

Az indi�nok hite szerint a hallucinog�neket az�rt adt�k az istenek, hogy azok k�zvet�tsenek az emberek �s a term�szetfeletti erõk k�z�tt. A papok �s a var�zsl�k arra is haszn�lt�k ezeket a n�v�nyeket, hogy seg�ts�g�kkel �rintkez�sbe l�pjenek a halottakkal. Fontos d�nt�s elõtt a papok �gy folyamodtak az ololiuqui vagy a Peyotl haszn�lat�hoz, mint valami csodaszerhez. Seg�ts�g�kkel kerestek arra is v�laszt, hogy egy eltûnt szem�ly (pl. feles�g) hol tal�lhat� meg. A sok hib�s v�laszt pedig azzal indokolt�k, hogy az elõ�rt szertart�st nem pontosan v�gezt�k el.

A drogok tov�bbi alkalmaz�si ter�lete a gy�gy�szat volt. A feltev�sek szerint m�r a korai idõkben volt egy k�l�n orvosi rend, amelynek tagjai figyelemre m�lt� ismeretekkel rendelkeztek e t�ren is. Egyar�nt haszn�lt�k diagnosztikus �s ter�pi�s c�lokra õket. A diagnosztikus c�lon azt kell �rteni, hogy a drog �ltal elõid�zett r�v�letben mondt�k meg, hogy mi baja a betegnek…

Gy�gy�t�si c�lb�l pedig az�rt adt�k (pl. a Peyotl-t), hogy a beteg hangulat�t jav�ts�k, k�nnyebben szugger�lhass�k vagy r�vegy�k a kor divatja szerinti undor�t� "gy�gyszerek" bev�tel�re.

Arr�l azonban a papok sohasem besz�ltek, hogy mint m�r kor�bban elmondtuk, hogy milyen fontos szerepet j�tszott egyik-m�sik n�v�ny (s ezeknek ismeret�t �vezte a legm�lyebb titok) a vil�g egyik legv�resebb, legt�bb ember�ldozattal j�r� vall�s�nak a kialakul�s�ban. (Egyed�l az utols� azt�k uralkod�, II. Montezuma �j palot�j�nak felavat�sakor h�szezer embert �ldoztak fel !) �nk�nt felvetõdik a k�rd�s, hogy nincs-e valami �sszef�gg�s az ilyen v�res vall�si szertart�sok �s ak�z�tt, hogy az erõs hallucinog�n hat�s� n�v�nyek a legnagyobb mennyis�gben �ppen ezen a ter�leten tal�lhat�k ?

Meszkalin

Testv�r�nek, Peyotl-nak Nonorugami, a Nap Atyja n�v�ny alakot adott. �gy ker�lt a f�ldre a var�zskaktusz, hogy (a tarahumara indi�nok hite szerint) seg�tse az embereket. A val�s�g persze minden bizonnyal sokkal pr�zaibb, a tarahumar�k elõbb v�letlen�l felfedezt�k a kaktusz meg�zlel�se sor�n a k�b�t� hat�s�t, s csak azut�n csin�ltak a kaktuszb�l f�listent. Az �ndi�k a gy�kere felett lev�gt�k a kaktusz leveleit, megsz�r�tott�k, s apr� darabokra v�gt�k. Ebbõl k�sz�tett�k a k�b�t� italt, amelytõl vagy borzalmas v�zi�ik t�madtak, vagy nevetõg�rcs�t kaptak. A m�mor k�t-h�rom napig is tartott, de m�r Sahag�n le�rta, hogy az ital fogyaszt�sa ut�n a legt�bb esetben h�ny�s, h�nyinger is jelentkezett.

1888 k�r�l kezdett az indi�n rezerv�tumokb�l az Egyes�lt �llamok feh�r lakosai k�z�tt elterjedni a Peyotl hat�anyag�nak, a meszkalinnak a fogyaszt�sa Lewin angol vegy�sz ez idõ t�jt j�rt az USA-ban, �s itt kapott nagyobb mennyis�gû n�v�nyt k�miai vizsg�latra 1894-ben m�r siker�lt e kaktuszf�les�g speci�lis hat�anyag�t, a meszkalint krist�lyos, vegytiszta form�ban el�ll�tani.

Egy neves n�met farmakol�gus, Heffter �nk�s�rletben bizonyosodott meg r�la, hogy a Lewin �ltal hozott kaktuszb�l k�sz�lt kivonat nemcsak �lmos�t� hat�s�, hanem �rz�kcsal�d�st, hallucin�ci�kat is okoz. A titokzatos n�v�ny hat�anyag�t 1934-ben mesters�gesen is el�ll�tott�k.

Mind a term�szetes, mind a szintetikus meszkalin eg�sz csek�ly adagja mintegy h�sz �r�ig tart� hallucin�ci�kat eredm�nyez euf�riaszerû �llapotban. A meszkalin-m�moros ember csukott szemmel fekszik, m�gis sz�nes k�peket l�t, elveszti t�r �s idõ�rz�k�t, �s hasonl� lelki�llapotba ker�l, mint amilyen a szkizofr�ni�sok�. Ezek a jelens�gek a szer bev�tel�tõl sz�m�tott 1-2 �ra m�lva jelentkeznek csup�n, elõtte fejf�j�s, �melyg�s, sz�d�l�s, sz�vdobog�s, nagyfok� verejt�kez�s �szlelhetõ.

A meszkalin hat�sa alatt levõ emberre jellemzõ, hogy megtartja eml�kezõk�pess�g�t �s �ntudat�t. Kontaktust lehet vele l�tes�teni, b�r nem sz�vesen, de v�laszol a hozz� int�zett k�rd�sekre. Az�rt nem sz�vesen, mert �gy �rzi, ezzel megzavarj�k euf�riaszerû �llapot�t, jobban mondva az ahhoz csatlakoz� hallucin�ci�it. T�bbnyire vid�m, de - igen gyakran minden ok �s �tmenet n�lk�l - k�nz�, f�lelemmel teli �rz�sek t�rnek a felsz�nre. Ez�rt mondta egy pszichi�ter (igen tal�l�an), hogy a meszkalin szellemeket l�ttat. A hallucin�ci�k gyakran egym�sba folynak. �gy elõfordul, hogy a k�bult ember egyszerre l�tja egy mozg�s kezdet�t �s v�g�t. de azt nem, ami a kettõ k�z�tt van. A l�t�si hallucin�ci�k, amelyeket m�g a plaszticit�s is jellemez, s�t�t helyis�gben gyakoribbak, erõteljesebbek, mint vil�gosban.

�rdekes �s meg nem magyar�zhat� t�ny, hogyha nem indi�n kap meszkalint, az ily m�don kiv�ltott l�t�si hallucin�ci�k �s emocion�lis �lm�nyek szorosan kapcsol�dnak az indi�n vall�shoz...(??!!) Passuth L�szl� �r le, Tal�lkoztam esõistennel c�mû k�nyv�ben egy igen �rdekes t�rt�netet, mely kitûnõen szeml�lteti a term�szetes �s a k�miai �ton elõ�ll�tott hallucinog�n anyagok k�z�tti mindm�ig megmagyar�zhatatlan hat�stani kapcsolatot:

"M�sodszor is megn�ztem ezt a ki�ll�t�st (a Mexik�i K�zt�rsas�g 1962-ben, R�m�ban rendezett, a mexik�i indi�n mûv�szetet bemutat� v�ndorki�ll�t�sr�l �r Passuth), akkor m�r a r�mai egyetem pszicho-analitikai tansz�k�nek professzor�val, Emilio Servadi�-val. Õ akkor egyes gomb�k �s az LSD hallucinog�n hat�s�t tanulm�nyozta, gy�gy�t�si c�lokra. A k�s�rletez akkor m�g el�gg� az elej�n �llt, s a professzor (orvosi seg�dlet mellett) �nmag�n is kipr�b�lta az eredetileg mexik�i gomb�kb�l nyert, k�sõbb szintetikus �ton elõ�ll�tott szert, amelyrõl annyi sz� esik. A professzor benyom�sait az LSD-k�s�rlet alatt magn�szalagi mondta. Amikor a ki�ll�t�snak ahhoz a r�sz�hez �rt�nk, melyben az indi�n k�ziratok fakszimile p�ld�nyait l�thattuk, bar�tom megd�bbenten �llap�tott meg, hogy ugyanezeket a sz�nes, harcos figur�kat l�tta r�v�let�ben, mint amilyenek itt sokasodtak a hieroglif�kon, an�lk�l, hogy valaha is foglalkozott volna azt�k maja �r�ssal, prekolumbi�n eml�kekkel. Ugyanezt a benyom�st egy m�sik bar�tom, Bercel Mikl�s is megerõs�tette, aki Kaliforni�ban nagy tekint�lyû ideg �s elmeprofesszor. Õ is l�tta (LSD-�nk�s�rlet�ben) ugyanezeket az azt�k figur�kat, mint r�mai kart�rsa."

Az elõbbiekben eml�tett Heffter n�met farmakol�gus meszkalinnal v�gzett �nk�s�rlet�nek eredm�nyeirõl �gy sz�molt be:

"A szer bev�tele ut�n lefek�dtem egy els�t�t�tett szob�ban, �s lehunytam a szememet. K�r�lbel�l k�l �r�val k�sõbb, a s�t�ts�g ellen�re, k�l�n�s �less�ggel jelentek meg elõttem sz�nes mint�k, k�pek. Ezek legink�bb a keleti szõnyegek tarka mint�zat�hoz hasonl�tottak. A k�pek pillanatonk�nt v�ltoztak, mint egy tûzij�t�k figur�i. Majd v�ltozott a k�p, a h�tt�r els�t�t�lt, s elõtte sz�nes vonalak bokra villant fel. Majd �jra v�ltozott a k�p, csod�latos sz�p vid�ket l�ttam, a n�v�nyek, az �p�letek a legt�nd�klõbb sz�nekben pomp�ztak. B�rmennyire szerettem volna is egy-egy pontra koncentr�lni, nem siker�lt, mert a v�zi�k pillanatonk�nt v�ltoztak. A k�pek megjelen�s�t z�rejek, majd zene k�s�rte. Amikor a hanghallucin�ci�k megjelentek a k�pen, a zene �tem�re mozg� emberek is feltûntek. A sz�p, sz�nes k�pek hely�t s�t�ten ragyog� h�tt�r foglalta el, amely elõtt violasz�nû vastag, gy�k�rszerû vonalak vagy tal�n ink�bb (magam sem tudom pontosan meghat�rozni) v�rrel telt erekhez hasonl� rajzolatok jelentek meg. A k�pek jellege ism�t v�ltozott, hatalmas termeket l�ttam, amelyek falait festm�nyek �kes�tett�k, csod�latos dr�gak�vekkel d�sz�tett kandel�bereket l�ttam. Minden a hely�n volt, kiv�ve a tetõt, ez hol a k�p alj�n, hol az oldal�n helyezkedett el. Amikor az elmozdult tetõre n�ztem, mindig sz�d�l�s, h�nyinger fogott el. Abban a pillanatban, hogy a szememet kinyitottam, a l�tom�sok semmiv� foszlottak, de ha lehunytam, �jra megjelentek. Nagyon jellegzetesnek tartottam, hogy idõ�rz�kemet teljesen elvesztettem, egyetlen perc eg�sz �r�nak tûnt. Ez az �llapot kb. n�gy �r�n �t tartott."

Egy pszichi�ter �gy sz�molt be �nk�s�rlet�rõl: "Eg�szen saj�tos k�pviszonyok k�z�tt l�ttam magamat teljes val�mban. Egy heverõn fek�dtem. Azut�n j�tt a semmi, egy teljesen �res t�r, majd egy mag�nyos szigeten voltam, felhõkbe burkolva. �gy �reztem, nem hat r�m a neh�zs�gi erõ. Majd a t�rben fantasztikus alakok tûntek fel a szemem elõtt. Nagyon izgatott lettem, kicsit izzadtam, f�ztam, �s szinte �lland�an csod�lkoztam. Rettenetes fesz�lts�g vett erõt rajtam, �gy �reztem, hogy r�m nehezedik minden dolgok l�nyege, a vil�gegyetem �sszes gondja. Majd fantasztikus �lm�nyek bukkantak elõ a semmibõl. M�r st�lus� �p�letek, kozmikus rendszerek �s hasonl� k�pek, amely mozogtak, k�zeledtek vagy t�volodtak egym�st�l. Ez ut�n minden �nnep�lyesebb� v�lt, a kettõs k�pek �sszeolvadtak, s ebben a pillanatban hirtelen kiszakadtam a csod�latos vil�gb�l. Fogamat csikorgattam, kezem izzadt, szemem �gett, �gy �reztem, testem minden izma elv�lt a testemtõl. Egyre nyugtalanabb, kiegyens�lyozatlanabb lettem."

Egy vegy�sz �gy �r �nk�s�rlet�rõl:

"T�ltõtollam hegye �gy tûnt sz�momra, mint egy keselyûnek a feje… A betûk eg�szen szemtelen�l b�multak r�m… L�ttam egy kõoroszl�n �ri�si l�b�t, �reztem talpa erej�t �s nyom�s�t…"

A sz�p �j vil�g �s m�g annyi sok m�s h�res reg�r �r�j�t, Aldous Huxley-t a k�v�ncsis�g hajtotta, hogy legal�bb n�h�ny �r�ra bepillanthasson abba a belsõ vil�gba, amelyrõl a t�bb mint sz�z �vvel kor�bban, William Blake versei �s j�vend�l�sei, megejtõ �rz�kletess�ggel adtak h�rt. De az�rt is (mint �rta), mert mindig szeg�nyesnek tartotta saj�t k�pzelõerej�t. A szavak, m�g a legkifejezõbb k�ltõi szavak sem tudtak soha k�peket felid�zni a fej�ben. "Ha nagyon erõlk�d�m is csak valami halov�ny k�pet siker�l felid�znem a tegnap d�lut�n t�rt�ntekbõl" - �rja �nmag�r�l. De mint a rajta v�gzett k�s�rletekrõl sz�l� tanulm�ny�ban kifejtette, az is �rdekelte, hogy "noha m�r 70 �ve foglalkoznak az orvosok a meszkalinnal, a rendelkez�sre �ll� pszichol�giai megfigyel�sek anyaga m�gis meglehetõsen ellentmond�". Majd �gy folytatja: "K�zn�l voltam, meg k�v�ncsi is, �gy azut�n �n lettem a tengerimalac. Az egyik napf�nyes reggelen lenyeltem n�h�ny tized gramm meszkalint."

A k�b�t�szer nem t�rt fel elõtte �j vil�got: "A drog hat�s�ra v�gbement v�ltoz�s egy�ltal�n nem volt forradalminak nevezhetõ… Aranyl� f�nyek lass� t�nc�ra lettem figyelmes…, k�sõbb sz�rke alakzatok t�mege t�rult el�m, k�zep�kbe s�padt, k�kes sz�nû g�mb�k nyomultak fel �s mer�ltek el valami szil�rd k�zegben… Egyetlen emberi arcot vagy alakot sem l�ttam, de �llat�t sem. Nem l�ttam t�jakat, m�rhetetlen tereket, sem �p�letek var�zsos megn�veked�s�t �s �tv�ltoz�s�t, semmi olyasmit, amit dr�mainak vagy p�ld�tlannak lehetett volna mondani."

A k�s�rlet alatti besz�lget�seket hangszalagra vett�k, innen tudjuk, hogy az �r� mit felelt az orvosnak k�rd�seire. �gy pl. arra a k�rd�sre, hogy kellemesnek �rzi-e, amit �szlel, �gy felelt: "Se nem kellemes, se nem kellemetlen. Mindent olyannak l�tok, amilyen, legfeljebb a polcokon levõ k�nyvek sz�ne ragyog feltûnõ �l�nks�ggel." T�r�rz�se nem volt sz�m�ra tudatos. Ez volt a helyzet idõ�rz�k�vel is. "Mintha bõven volna belõle" v�laszolta az orvos k�rd�s�re. A pillanatr�l az volt a benyom�sa, hogy v�gtelen�l hossz� ideig tart, s az "�r�k jelen egy �lland�an v�ltoz� apokalipszisbõl �p�l fel".

Huxley elmondotta m�g, hogy a meszkalin hat�sa alatt megromlott a t�r �s t�vols�g�rz�kel�se is. A t�rgyakat k�t dimenzi�ban l�tta, teh�t csak s�kban. Perspekt�va�rz�se olyanform�n v�ltozott, mintha egy t�jk�pet l�tott volna, ahol a festõ a p�rhuzamos vonalak �sszet�r�t�s�vel �rz�kelteti a t�rszerûs�get. �gy kelt a k�p val�ban t�rszerû, plasztikus hat�st. A k�b�t�szer hat�sa alatt a val�s�gnak csup�n egyoldal�, eltorzult k�p�t l�tta. Valamif�le kubista k�pet �rz�kelt a vil�gb�l. Megv�ltozott a zen�hez fûzõdõ �lm�nye is. "�s valaki bekapcsolta a lemezj�tsz�t. Sz�vesen hallgattam… De az instrument�lis zene most (szokatlan m�don) hidegen hagyott. Ez�rt levett�k a zenekari muzsik�t megsz�laltat� lemezt, �s helyette egy madrig�lt tettek fel. A vok�lis zene, az emberi hangok hidat k�peztek visszafel�, az emberek vil�g�ba."

Az elmondottakb�l is kitûnik, hogy legyen egy hallucin�ci� b�rmilyen t�nd�kletes, szemet-f�let elk�pr�ztat�, sohasem �r fel a mûv�szet ny�jtotta �lm�nnyel, m�g kev�sb� adhatja meg a j�t�k �s a val�s�g dinamikus egys�g�t.

N�zz�k meg h�t ezeket a halucinog�neket k�zelebbrõl. Az eddig elmondottakb�l �nk�nt ad�dik, hogy elõsz�r a term�szetes �s a k�miai �ton elõ�ll�tott n�v�nyi anyagokat t�rgyaljuk, s azut�n a tiszt�n k�miai �ton elõ�ll�tott hallucinog�neket, az LSD-t �s t�rsait.