Kokain

  2006.03.01. 06:19

Kokain

 

Pitigrillinek, az 1920-as �vek divatos �r�j�nak nagy sikerû kalandos-romantikus reg�nye volt a Kokain. A t�rt�net egy �js�g�r�r�l sz�l, aki P�rizsba ker�lve k�t m�reggel ismerkedik meg, a nõkkel �s a kokainnal… Mindkettõ v�gzetes volt a sz�m�ra, az egzisztenci�j�ba ker�lt. Ezt a reg�nyt akarta megfilmes�teni a n�lunk is j�l ismert filmrendezõ, Fassbinder. Ebben a filmben akarta bemutatni, milyen v�lasz�t el� ker�lhet egy ember, akinek tiszta �ntudattal, szabad akarattal kell eld�ntenie, hogy vajon az �letet megr�vid�tõ, de azt intenz�vebb� tevõ kokain mellett vagy ellen d�nt. A film azonban sosem k�sz�lt el. Hogy mi�rt ? Erre a m�ncheni �llam�gy�szs�g hivatalos jelent�se ad feleletet:

"1983. j�nius 10-�n holtan tal�lt�k m�ncheni lak�s�n Werner Fassbinder filmrendezõt. A hal�l oka az egy�tt bevett, t�l nagy adag kokain �s barbiturat altat� volt…" Ism�t egy �rtelmetlen, c�ltalan hal�l.

A gy�rilag k�sz�tett kokain elsõsorban az USA-ban terjedt el, s onnan indult h�d�t� �tj�ra Eur�p�ba. Ma m�r sajnos egyform�n kedvelt mindk�t vil�gr�szen. Amerikai n�pszerûs�g�nek ok�t egy k�b�t�szer-kutat�ssal foglalkoz� szakember abban l�tja, hogy a kokain a "pezsgõ" a k�b�t�szerek k�z�tt, s tipikus amerikai drog Az �ra azonban a pezsgõ�n�l is magasabb…

A kokain rabjai k�z�tt sok sz�n�sz is van. Szerencs�re �lm�nyeik sokszor eg�szen meglepõk, eg�szen m�sok, mint amit k�v�ncsis�gb�l v�rtak �lvezõi. Egy ismert amerikai filmszt�r �gy mes�lte el �lm�nyeit: "Teljesen nyugodtan, magabiztosan �llsz a kamera elõtt, �gy �rzed, minden pillant�sod, gesztusod nagyszerûen "�l", de a val�s�g eg�szen m�s. Mindez csak a fejedben, k�pzeletedben van �gy, val�j�ban az arcod merev, nem j�n ki egy hang sem a sz�don... Sz�rnyû, nincs r� m�s kifejez�s !"

Azt, hogy a k�b�t�szer-kereskedelem j� �zlet, m�r a �piumn�l �s sz�rmaz�kain�l is l�ttuk. Nos a kokain eset�ben sem hagy maga ut�n semmi k�v�nnival�t az �zleti oldala. A k�zel k�t m�ter magasra megn�võ cserj�t elsõsorban Bol�vi�ban �s Peruban termesztik, s ott k�sz�l a fogyaszt�sra m�g nemigen alkalmas, sz�rk�sfeh�r sz�nû kokainb�zis is. Ennek v�gleges tiszt�t�sa, feldolgoz�sa Kolumbi�ban t�rt�nik, ott k�sz�l el a v�gzetes "feh�r h�". S hogy hol az �zlet ? 1 kilogramm kokalev�l �ra alig t�bb mint k�t doll�r. Ennyi kokalev�lbõl annyi kokain k�sz�l, amennyinek az elad�si �ra a l�nc v�g�n m�r ezer doll�r !

K�l�nben nincs a vil�gon m�g egy k�b�t�szer, amelyiket olyan sokf�le m�don alkalmazn�nak, mint a kokaint. Adj�k injekci�ban a bõr al�, issz�k, legt�bbsz�r borba elkeverve, r�gj�k a level�t, sõt a kokainb�zist is, elk�sz�tik paszt�nak, s azt bed�rzs�lik a fogh�sba, a h�mvesszõbe, a h�vely ny�lkah�rty�j�ba, sz�vj�k doh�nnyal elkeverve, de legink�bb az orron kereszt�l szippantj�k fel, erre a c�lra d�szes kivitelû kanalakat haszn�lnak.

De n�zz�k a gy�kereket. A kokain is, ak�rcsak a t�bbi k�b�t�szer, valamikor kultikus c�lokat szolg�lt D�l-Amerik�ban. Csak a spanyol h�d�t�s ut�n l�pett ki a kultikus keretekbõl, �s v�lt az �vsz�zadok sor�n az egyik legelterjedtebb k�b�t�szerr�. Hogy hogyan ? �rdekes t�rt�net, s �rdemes megismerkedni vele.

Az Ink�k kincse

A legenda szerint valamikor nagyon-nagyon r�gen, a Yunga t�rzsbeli indi�nok nagy bûnt k�vettek el, felgy�jtott�k az erdõket. Khum isten irt�zatos haragra gerjedt, �s elhat�rozta, hogy szigor�an megb�nteti õket. M�rpedig nemcsak a gy�jtogat�s�rt, hanem az is, mert az �gõ erdõkbõl felsz�ll� f�st, korom, tem�rdek pernye, beszennyezte makul�tlan feh�rs�gû palot�it, a mai Bol�via k�t nagy hegycs�cs�t, az Illimanit a Mururat�t. Khum �gy hat�rozott, hogy a Titicaca-t� partj�n levõ v�rost elszigeteli az �lelmiszertermelõ vid�kektõl, ily m�don �hez�sre �t�li az eg�sz lakoss�got. Az indi�nok �gy nom�d �letm�dra k�nyszer�ltek. Ismeretlen t�jakon �t v�ndoroltak, mindaddig, m�g r� nem bukkantak egy furcsa, sosem l�tott n�v�nyre. M�s t�pl�l�k h�j�n elkezdt�k a level�t r�gni, �s l�ss csod�t, ism�t erõre kaptak, elm�lt az �hs�g�k �s a f�radts�guk, s �gy siker�lt �jra eljutniuk term�keny vid�kre. Az idõk�zben megb�k�lt Khum, a vill�ml�s, mennyd�rg�s a h� ura, adta h�t a pusztul�st�l megmentõ, mennyei n�v�nyt, a Yunga indi�noknak…

M�s mond�k szerint az ink�k birodalma felett õrk�dõ Napisten aj�nd�kozta meg a f�ldi helytart�j�t, az uralkod� Ink�t a kokacserj�vel, pontosabban annak titk�val. Mert a koka (a korabeli kr�nik�k szerint) j�llakatja az �hezõket, erõt ad a f�radtaknak, feledteti a boldogtalanokkal b�natukat.

B�r t�rt�nelmi adatok arra vallanak, hogy m�r inka birodalom megalap�t�sa elõtt is termesztett�k vagy ink�bb termett, a kokacserje, a Cuzco v�lgy�ben alap�tott inka birodalom urai, hatalmuk biztos�t�sa �rdek�ben a n�v�ny isteni eredet�t hirdett�k.

M�r ink�bb a val�s�g, mint a mond�k vil�g�ba tartozik, hogy a mai Peru ter�let�re, teh�t arra a vid�kre, ahol a 14. sz�zadban az inka nemzets�g vezet�s�vel kecsua t�rzsek megalap�tott�k az inka birodalmat, hatodik Inka, Roca hozta be a mai Kolumbia ter�let�rõl egy utaz�sa sor�n.

A kokacserj�t termõ vid�keken a n�v�nyt szentnek tartott�k, s elsõsorban az inka birodalomban, fõk�nt kultikus c�lokat szolg�lt. A n�v�ny termeszt�s�t, haszn�lat�t a papok szab�lyozt�k, az uralkod�val egyet�rt�sben. �gy (a dr�k�i int�zked�sek miatt) a koka �lvezete az ink�k kor�ban majdhogynem csak a papok �s a nemesek kiv�lts�ga volt.

A cserje level�t isteni tulajdons�gokkal ruh�zt�k fel. A spanyol h�d�t�k le�r�saib�l tudjuk, hogy a koka kiemelkedõ helyet foglalt el az ott �lõ indi�n t�rzsek mitol�gi�j�ban, de mindennapi �let�ben is. Ezt egy�bk�nt az abb�l a korb�l sz�rmaz� szobrok, templomd�sz�t�sek is bizony�tj�k. A koka �ltet�s�t, arat�s�t vall�si cerem�ni�k k�s�rt�k. Azt az embert pedig, aki a tilalom ellen�re termesztette vagy a n�v�nyt vil�gi c�lra haszn�lta, szigor�an b�ntett�k. S hogy mit jelentett az inka birodalomban a szigor� b�ntet�s, nos arra el�g egyetlen p�lda, aki rosszul l�pett a vall�si cerem�ni�k sor�n a kultikus t�ncban, az hal�llal bûnhõd�tt…

II. F�l�p kir�ly rendelete

A spanyol konkviszt�doroknak a 16. sz�zad elej�n siker�lt megh�d�taniuk a mes�s gazdags�g� Perut, amelynek ter�let�n volt a hatalmas, csaknem f�l D�l-Amerik�ra kiterjedõ, inka birodalom k�zpontja. A kincsek elrabl�s�val �s az indi�nok rabszolgamunk�ra k�nyszer�t�s�vel egy idõben, a h�d�t�k felsz�molt�k az inka birodalom t�rsadalmi szerkezet�t. Emellett, elsõsorban a hitt�r�tõk, mindent elk�vettek, hogy a kokacserje vall�si szimb�lum jellege megszûnj�n.

Mindezek k�vetkezt�ben a n�v�ny most m�r b�ntet�s n�lk�l hozz�f�rhetõ volt a n�p sz�m�ra… �gy az Andok vid�k�n �lõ indi�nok, akik a vil�g legrosszabbul t�pl�lt emberei k�z� tartoztak, elsõsorban a mostoha term�szeti viszonyok miatt, hamar felismert�k, hogy kor�bban tiltott n�v�ny seg�ts�g�vel megk�nny�thet �let�ket, munk�jukat. Val�ban, a kokalev�l r�g�sa d�ntõen a munkav�gz�ssel f�gg�tt �ssze. J�l mutatja ezt, hogy a nõk k�r�ben csak kiv�telesen akadt kokalev�l r�g�, s ha p�ld�ul katonai szolg�latuk teljes�t�s�re, a s�ks�gra ker�ltek, ott nem r�gt�k az �hs�g�rzetet is elnyom� levelet, hiszen katonas�gn�l erre nem volt sz�ks�g�k…

Hogyan is r�gt�k az indi�nok a kokalevelet ? Itt kell megeml�teni, hogy D�l-Amerika tr�pusi, sz�raz meleg �ghajlata alatt kb. 200 f�le Erythroxylon-fajta nõv�ny k�z�l csak kettõnek a levele tartalmaz kokaint. Ezek f�nyes, z�ld sz�nû leveleit mindig valamif�le alk�li�s vegyhat�s� anyaggal, pl. m�sszel, kagyl�h�jjal egy�tt r�gt�k. A m�sz, a n�v�nyi hamu, a kagyl�h�j hozz�ad�s�nak az a magyar�zata, hogy elõseg�ti a levelekben a hat�anyag, a kokain felszabadul�s�t. Azt azonban hogy erre hogyan j�ttek r�, nem tudjuk m�g ma sem… De m�r az �-perui kisplasztik�kon, primit�v rajzokon felismerhetõk a jellegzetes ed�nyk�k, amelybõl a meszet vagy a hasonl� anyagokat vitt�k magukkal a kokalevelet tartalmaz� zacsk�k mellett.

A m�szporral behintett, keserny�s �zû levelek r�g�s teh�t sz�ntette az indi�nok �hs�g�t, szomj�s�g�t, k�nny�tett a neh�z munka v�gz�s�n, s ha csak �ltek, de nem �ltek vissza vele, �let�ket elviselhetõv�, olykor boldogg� is tette.

A h�d�t� spanyolok is hamar r�j�ttek erre. Ez� m�r II. F�l�p spanyol kir�ly elrendelte, hogy az ez�stb�ny�kban dolgoz� indi�noknak adjanak rendszeresen kokalevelet ! Az �vsz�zados kokakultusz fennmaradt a kereszt�ny korban is. �gy a b�ny�szok azt tartott�k, hogy az istenek megk�nny�tik a f�ld m�ly�ben rejlõ gazdag kincsek megtal�l�s�t, felsz�nre hozatal�t, �s elh�r�tj�k a szerencs�tlens�geket, ha meg�rzik a koka szag�t. Ez�rt a perui b�ny�szok sok hely�tt m�g ma is, mielõtt lesz�lln�nak a t�rn�ba, �sszer�gott kokalev�lgomb�cot k�pnek a f�ldre. De nemcsak a b�ny�szok, hanem a f�ldeken dolgoz�k is el-elr�gtak n�h�ny levelet, naponta kb. 40-50 grammnyit. A koka felfriss�tette õket, elvette �hs�g�rzet�ket, megn�velte teljes�tõk�pess�g�ket.

Az elsõ eur�pai, aki a k�l�n�s n�v�nyre felfigyelt, nem orvos volt, hanem �r�, a spanyol Thomas Ortiz. Õ �rta le egyik �ti besz�mol�j�ban, hogy "az indi�nok egy bizonyos cserje level�t r�gj�k, majszolj�k, ettõl �l�nkk�, vid�mm� v�lnak, �s fogaik z�ldre sz�nezõdnek". Sõt egy spanyol jezsuita szerzetes 1787-ben azt javasolta, hogy terjessz�k el Eur�p�ban is a kokalev�l r�g�s�t (a tea �s a doh�ny helyett) a neh�z munk�t v�gzõ emberek k�r�ben. N�h�ny �vvel k�sõbb, 1793ban pedig egy spanyol orvos aj�nlotta a koka �lvezet�t, s javaslat�t a spanyol tenger�szetben meg is val�s�tott�k, �pp�gy hozz�tartozott a hossz� �tra indul� haj�k felszerel�s�hez, mint a k�tszers�lt. A kokalev�l ezen hat�s�r�l a Pillang� c�mû reg�nyben is olvashatt�l, az egyik sz�k�s k�zben haszn�lt�k, hogy f�radts�g n�lk�l tudjanak messze elfutni.

A COQUER�K

Az elsõ ember, aki orvosi szemmel n�zte, �s tudom�nyos alaposs�ggal feldolgozta a kokalev�l r�g�st, minden val�sz�nûs�g szerint egy n�met orvos, P�ppig volt. 1836-ban jelent meg d�l-amerikai �tinapl�ja. Ebben le�rta, hogy a perui fenns�k lak�i (a saj�tos f�ldrajzi �s �ghajlati viszonyok miatt) melank�li�ra, szomor�s�gra hajlamosak. Ettõl a rossz hangulatt�l igyekeznek menek�lni a kokalev�l seg�ts�g�vel. Sz� szerint ezt �rta (egy�bk�nt ez a le�r�s a l�lektani megfigyel�s egyik remekmûve)

"Soha nem siker�lt m�g egyetlen coquer�t sem leszoktatni szenved�ly�rõl (�gy h�vj�k Peruban a kokalevelet m�rt�ktelen�l �lvezõket). B�rmilyen n�lk�l�z�st kell ki�llnia is miatta, a koka m�r minden �r�m�nek forr�sa. Hat�s�ra elm�lik b�nata, �s egy�bk�nt lusta fant�zi�ja ilyenkor olyan k�peket var�zsol el�je, amelyeket egy�bk�nt sohasem l�tna."

"A coquero hamarosan alkalmatlann� v�lik minden komoly feladatra, �s kiszolg�ltatottabb rabja szenved�ly�nek, mint a legmegr�gz�ttebb alkoholista. Mivel a n�v�ny var�zsereje csak �gy �lvezhetõ teljes m�rt�kben, ha a mindennapi �let zaja �s mozg�sa nem zavarja azt, a coquero (ha a b�dulat sz�ks�g�t �rzi) legsz�vesebben mag�nyos, s�t�t helyre vagy az erdõbe vonul. B�rmilyen f�lelmetes is az �jszakai õserdõ, a coquero nyugodtan fekszik a kiv�lasztott fa lombja alatt, �s semmif�le vihar, zivatar, de m�g a jagu�rok �v�lt�se sem k�pes megzavarni m�mor�t."

"�ltal�ban k�t nap m�lva, beesett szemmel, s�padtan, remegõ l�bbal t�r vissza faluj�ba. Peruban szomor� t�rt�neteket mes�lnek a legjobb csal�dokb�l sz�rmaz� fiatal emberekrõl, akik egyszer, k�v�ncsis�gb�l megk�stolt�k a kokalevelet, �s ettõl kezdve elvesztek a civiliz�lt �let sz�m�ra. Mintha rossz var�zslat ragadta volna el õket, soha t�bb� nem t�rtek vissza v�rosukba, az emberek k�z�."

A j� megfigyelõ P�ppig le�rta a testi roml�s t�neteit is:

"Elõsz�r egy �rtalmatlannak tûnõ em�szt�si zavar jelentkezik, amelyet csakhamar s�lyos sz�kreked�s k�vet. A k�vetkezõ t�net az egyre ink�bb �lland�sul� fejf�j�s �s az arcbõr s�rg�s elsz�nezõd�se, ami azonban el�g hamar s el�g gyakran s�padt-feh�rr� v�lik. K�nz� �hs�g�rzet �s teljes �tv�gytalans�g v�ltakozik egym�ssal. K�sõbb v�gtagf�jdalmak �s hasv�zk�r alakul ki, s n�h�ny �ven bel�l el�rkezik a v�g, a teljes legyeng�l�s, amely elpuszt�tja a coquer�t."

Hasonl�k�ppen �rt egy sv�jci utaz�, Johann Jakob von Tschudi is 1839-ben (az õ nev�vel k�sõbb m�g tal�lkozunk)

"Az id�lt kokainista szaga kellemetlen, lehelete bûz�s, ajka s�padt, fogazata rossz, z�ldesen elsz�nezõd�tt, sz�jsz�glet�ben undor�t�, feket�s hab l�that�. A coquero j�r�sa bizonytalan, bõre petyh�dt, szûrk�s-s�rga sz�nû, f�nytelen szeme karik�s, ajka remeg, besz�dje �sszef�gg�stelen, eg�sz l�nye eltompult, ap�ti�s. Jelleme gyanakv�, megb�zhatatlan �s alattomos lett. Sokkal �regebbnek l�tszik kor�n�l, s mire t�nyleg meg�regszik, teljesen elbutul." Ettõl, mint majd l�tni fogjuk, kiss� elt�r a mai kokainista k�pe.

1859-ben egy olasz orvos, Paolo Mantegazza, kokalev�l r�g�ssal v�gzett �nk�s�rletrõl sz�molt be:

"A kokalev�l �ze erõsen keserû. N�h�ny gramm elr�g�sa ut�n olyan �rz�sem volt, mintha bõs�ges eb�det ettem volna v�gig. N�h�ny nap ut�n azonban sz�mban �s torkomban erõs �gõ �rz�s jelentkezett, amelyet k�nz� szomj�s�g k�s�rt. L�zasnak �reztem magam, de amikor megm�rtem a testhõm�rs�kletemet, az norm�lis volt. Erõs sz�vdobog�som volt, f�lem z�gott."

�rdekes m�don csak ekkor alakultak ki a lelki jelens�gek. Szellemi horizontja (mint �rja) kit�gult, addig ismeretlen erõ t�lt�tte el. Ellen�llhatatlan k�nyszert �rzett arra, hogy folytonosan mozogjon, majd a t�lzott mozg�konys�got teljes merevs�g k�vette, megel�gedett nyugalom k�s�ret�ben. �ntudata egyetlen pillanatra sem borult el, eltekintve a k�l�nleges �lmokkal tark�tott alv�s idej�tõl. (Õ is, ak�rcsak a 19. sz�zad sok orvosa, a kokalev�l r�g�s�t ink�bb hasznosnak, semmint �rtalmasnak tartotta, �s csak a t�lzott fogyaszt�s�t�l �vott.

A kokalev�l m�rt�ktelen fogyaszt�s�nak k�vetkezm�nyeit m�r l�ttuk. De sem az id�zett le�r�sokban, sem m�sokn�l nem olvashat�, hogy ez az elmondottakon t�lmenõen olyanfajta izgatotts�got, izgalmi �llapotot, vagy �ppen brutalit�st v�ltott volna ki a coquer�b�l mint amilyen a gy�rilag elõ�ll�tott kokain m�rt�ktelen �lvezete sor�n tapasztalhat�.

A magyar�zat nagyon egyszerû, a kokalev�l r�g�sakor sosem jut annyi kokain a szervezetbe, mint tiszta kokain fogyaszt�sakor. Az elr�g�sakor felszabadul� anyag egy r�sze ugyanis elbomlik az em�szt�s sor�n, m�sfelõl a gyomor �s az em�sztõrendszer tûrõk�pess�ge is hat�rt szab a lev�l r�g�s�nak. Ezen k�v�l a kokainista nem is el�gszik meg olyan kev�ssel, mint a hegylak�k…

A gy�gy�szatban

Hogyan jutott el az emberis�g a kokalev�l r�g�s�t�l a tiszta kokainig? A m�r eml�tett sv�jci utaz�, Tschudi arra is felfigyelt, hogy a koka level�nek f�jdalomcsillap�t� hat�sa is van. Mindezek ut�n megindult a kutat�munka a n�v�nyben levõ hat�anyag megtal�l�s�ra, hogy azut�n be�p�thess�k az akkoriban bizony m�g el�g szeg�nyes gy�gyszerkincsbe.

A kokalev�l alkaloidj�t Albert Niemann g�ttingai vegy�sz izol�lta, s errõl 1860-ban sz�molt be. T�z �vvel k�sõbb, egy m�sik vegy�sznek, Richard Willstatternek siker�lt mesters�ges �ton is elõ�ll�tania, ez�rt a felfedez�s��rt Nobel-d�jat kapott. Nem sokkal ezut�n a kokain is megkezdte az �j gy�gyszerek szokott diadal�tj�t. J�form�n minden id�lt betegs�gben adt�k, mint erõs�tõ vagy nyugtatõ szert. Sõt, 1883-ban, egy n�met katonaorvos, Aschenbrandt, aki olvasott a d�l-amerikai indi�nok kokafogyaszt�s�r�l, a kimer�lt katon�knak h�g kokainoldatot adott.

Besz�mol�ja szerint maga is meglepõd�tt, hogy a katon�k, ha �tmeneti, r�vid idõre is, de �jra reaktiv�l�dtak. Ez a besz�mol� keltette fel a fiatal Sigmund Freud figyelm�t, aki �ppen olyan gy�gyszert keresett, amellyel a szeg�nyes k�r�lm�nyek k�z�tt �lõ betegein seg�thetett volna. Saj�t mag�n is kipr�b�lta (pontosabban, h�rom �ven �t szedte, persze igen kis adagban), sõt bar�tainak �s m�g menyasszony�nak is aj�nlotta. Egy tragikus eset azut�n felnyitotta a szem�t, s att�l kezdve az egyik legnagyobb ellenzõje lett a kokainnak. Az t�rt�nt ugyanis, hogy egyik bar�tj�t kokain seg�ts�g�vel akarta kigy�gy�tani morfinizmus�b�l, de bar�tja rabja lett a kokainnak, �s t�ladagol�s k�vetkezt�ben meghalt…

A kokainnal kapcsolatos csodav�r�s sugallta 1886-ban egy amerikai drug-store tulajdonos�nak azt az �tletet, hogy kokaintartalm� �d�tõ italt gy�rtson. S b�rmennyire hihetetlen is, de a mai napig is vil�gszert k�zkedvelt Coca-Cola 1903-ig val�di kokaint tartalmazott ! Az�ta csak olyan kokalevelekkel �zes�tik, sz�nezik, amelyekbõl a kokaint elõzõleg vegyi �ton kivont�k.

(K�zbevetõleg megeml�tj�k, hogy a Coca-Cola nev�ben levõ Cola sz�nak nincs semmi k�ze az afrikai k�ladi�hoz, amelynek pedig a di�hoz nincs semmi k�ze. Odoard Lopez 1591-ben fedezte fel a mai Lib�ria �s Kamerun ter�let�n ezt az ott honos tr�pusi n�v�nyt. A 6-15 m�terre megn�võ fa a forr�, nedves, �rny�kos vid�ket kedveli. A term�s magj�t Lopez t�vesen k�ladi�nak nevezte el. A magot megmoss�k, majd napon megsz�r�tj�k. A frissen fogyasztott mag, �l�nk�tõ hat�s�, az ott �lõ bennsz�l�ttek sz�m�ra kb. olyan jelentõs�gû, mint az eur�paiakn�l a k�v� vagy a kis mennyis�gû alkohol fogyaszt�sa.)

De t�rj�nk vissza a kokainhoz. Viszonylag hossz� idõbe telt, m�g helyi �rz�stelen�tõ hat�s�t jobban megismert�k, s a gy�gy�szat szolg�lat�ba �ll�tott�k. Mantegazza m�r eml�tett megfigyel�se alapj�n adt�k gyomorf�jdalmak eset�ben, de itt nem nagyon v�ltotta be a hozz� fûz�tt rem�nyeket. K�sõbb egy vegy�sz le�rja, hogy a kokainoldat keserny�s �zû, s megeml�ti, hogy nyelv�nek az a r�sze, amelyikhez a kokainoldat hozz��rt, elzsibbadt. Erre sem igen figyeltek fel. A fordulat akkor k�vetkezett be, amikor Freud, aki akkoriban a b�csi Allgemeines Krankenhausban dolgozott, felh�vta a szer ny�lkah�rtya-�rz�stelen�tõ hat�s�ra szem�szbar�tja, Koller �goston figyelm�t. Ez ind�totta Kollert arra, hogy kipr�b�lja a kokainoldatot szem�szeti mût�tekn�l. F�radoz�s�t 1884-ben siker koron�zta, s ezzel nagym�rt�kben elõseg�tette a szem�szet fejlõd�s�t.

Kevesebb szerencs�je volt Karl Ludwig Schleich n�met seb�sznek, aki konyhas�oldattal h�g�tott kokainoldattal �ltal�nos seb�szeti mût�teket v�gzett, vagyis kidolgozta a helyi �rz�stelen�t�s ma is haszn�latos m�dj�t. Amikor azonban 1892-ben a n�met Seb�sz T�rsas�g nagygyûl�s�n besz�molt m�dszer�rõl, egyszerûen senki sem hitt neki. T�z �vnek kellett eltelnie, m�g egy m�sik seb�sznek, Mikulicz Radeczkynak siker�lt elfogadtatnia az elj�r�st, amely az �ta is n�lk�l�zhetetlen a seb�szetben, de m�s mût�tes szakm�kban is.

Abban, hogy a helyi �rz�stelen�t�s a mût�ti beavatkoz�sok n�lk�l�zhetetlen r�sz�v� v�lt, a k�mikusoknak �s a farmakol�gusoknak jutott a fõszerep. Õk, ak�rcsak az �pi�tok eset�ben, kerest�k azt a szintetikus sz�rmaz�kot, amelyik teljes �rt�kû a f�jdalomcsillap�t�s ter�n, de nem okoz f�ggõs�get. E t�ren siker koron�zta a kutat�k f�radoz�sait, 1904-ben fedezt�k fel a novokaint amelyet az�ta m�g sz�mos, a kokainnal hat�s�ban teljesen egyen�rt�kû, de ter�pi�s adagban k�ros hat�st nem mutat� szerek k�vett�k.

A hat�sa

A kokain mint k�b�t�szer a k�zponti idegrendszer t�lingerl�se �tj�n hat. Ezt k�l�n�sen j�l lehet l�tni heveny m�rgez�sekben, vagyis ha az adag a kellet�n�l nagyobb volt, de m�g nem hal�los. A beteg rendk�v�l izgatott lesz, f�lelemmel telik el minden �s mindenki ir�nt, zavartt� v�lik. Pulzusa erõsen felgyorsul, l�gz�s szab�lytalan lesz. H�nyinger, h�ny�s, hasi g�rcs�k, hidegr�z�s, l�z sz�nezi a k�pet. Azut�n del�rium alakul ki, test szerte keletkeznek g�rcs�k, majd eszm�letveszt�s, v�g�l l�gz�sb�nul�sban be�ll a hal�l.

Egy ismert amerikai ideggy�gy�sz azt mondta, hogy a kokain hat�s�ra a nagyagy olyan lesz, mint egy t�lterhelt telefonk�zpont, amelyik m�r nem k�pes t�bb� feldolgozni, �rt�kelni a be�rkezõ impulzusokat, �nform�ci�kat.

Amikor valaki elõsz�r ny�l a kokainhoz, �lm�nye mindennek mondhat�k, csak kellemesnek nem. Olyan t�netek tapasztalhat�k, mint pl. sz�vt�ji nyom�s, k�z, �s izomremeg�s, s�padts�g, hideg�rz�s. A v�rt euf�ria csak k�sõbb jelentkezik. A kokainista kiz�r�lag az euf�ri�t keresi, s k�zben maga sem veszi �szre, mennyire megv�ltozik a term�szete a kokainm�morban, a szokottn�l besz�desebb lesz, gondolatai csaponganak, vid�mabb lesz, okosabbnak �rzi mag�t, �gy �rzi, mintha elt�volodna a vil�gt�l, a mindennapok gondjait�l. Majd ahogy egyre t�bbsz�r ny�l a feh�r h�hoz, egyre k�s�rik az euf�ri�t lelki t�netek.

Eleinte ezek a k�s�rõ l�tom�sok, �rz�kcsal�d�sok kellemesek. De a hallucin�ci�k egyre ink�bb terhesek lesznek, k�nz�v� vagy (ahogyan sok kokainista elmondta) sz�rnyûv� v�lnak, n�ha kifejezetten borzaszt�v�. Ekkor m�r nem ritk�k a del�riumos (a r�szegs�ghez hasonl�) jellegû k�nyszermozg�sok sem. Lassan azut�n az euf�ria helyett csak a kokainista �ltal nem �rz�kelt kellemetlen, valamint a kokainist�ra �s k�rnyezet�re egyar�nt vesz�lyes benyom�sok uralj�k a k�pet, tudatzavar, a k�lvil�gnak hallucin�ci�kt�l meghamis�tott m�sa, nagyfok� "motoros" aktivit�s, amelyek �tmennek a k�rnyezettel szembeni agresszi�ba. Ez ut�bbi oka, hogy nagyon gyakran alakulnak ki, sokszor eg�szen kor�n is, teh�t m�g akkor, amikor az �h�tott euf�ria bek�vetkezik, paranoi�s (�ld�ztet�ses t�veszm�s) reakci�k. Ezek mind jobban elhatalmasodnak, a kokainist�nak az az �rz�se, hogy �sszeesk�dtek ellene, �s �ld�zik. Ebben az �llapotban igen hajlamos erõszakos cselekedetekre, bûncselekm�nyekre. De hi�ba gy�tri �lland� retteg�s, tehetetlens�gi �rz�s, �lmatlans�g, ezek sem k�pesek att�l visszatartani, hogy a m�l�, r�vid ideig tart� m�morra v�gyva ne ny�ljon ism�t �s ism�t a kokain ut�n.

A hozz�szok�s l�pcsõi

A kokainhoz val� hozz�szok�s t�bb l�pcsõben alakul ki. Az elsõ fokon m�g csak a szabadidõ kellemes elt�lt�se a c�l. A bar�tok �sszej�nnek otthon vagy kiskocsm�kban, s az egy�ttl�t ideje alatt felszippantanak egy-k�t alkalommal egy kis kokaint. Sokakat emellett, az t�vhit vezet a kokainist�k k�z�, hogy azt hiszik, rossz szexu�lis �let�k jobb lesz. Az igaz, hogy eleinte (ha teljes�tm�ny nem is, de) az �lm�nyek sz�ness�ge, intenzit�sa n�vekszik. K�sõbb ez is megv�ltozik. Csak a szexu�lis �lm�nyek ir�nti v�gy s nem a val�s teljes�tm�ny n�vekszik. Ez nem csoda, mert a l�tsz�lagos teljes�tm�nyfokoz�d�s sem volt val�s, csak a g�tl�sok megszûn�s�n alapult. A kr�nikus kokainist�nak (az ok�t nem tudjuk) �trendezõdik a szexu�lis �lete. A f�rfiak nagyon hamar impotensek lesznek, s v�gyaik beteljes�l�se elmarad. Az is nagyon gyakori, hogy a kokainista homoszexu�lis lesz. Hogy ennek mi az oka, azt pontosan tudjuk. Egyes ideggy�gy�szok n�zete szerint, csak a g�tl�sok kikapcsol�d�sa hozza felsz�nre az egy�nben kor�bban is meglevõ, lappang� homoszexualit�st, m�sok szerint, tiszta agyi kokainhat�sr�l van sz�. Egy biztos (s ez a megfigyel�s az ut�bbi magyar�zatot t�masztja al�), hogyha a kokainista felhagy a kokain�lvezettet, szexu�lis �lete �jb�l rendezõdik.

A nemi ingert fokoz� hat�sa (hangs�lyozzuk csak az elsõ k�t-h�rom kokainfogyaszt�s alkalm�val) jelentkezik, s nagyon r�vid ideig, kb. h�romnegyed-egy �r�n �t tart. Ut�na erõs fizikai f�radts�g vesz erõt rajta, mely teljesen elnyomja, a kezdeti fokozott cselekv�s v�gyat. K�sõbb m�r ezt a kezdeti pozit�v hat�st sem mutatja a drog, s a csod�ra v�r� a k�pzelet�ben �li �t azt, amit a val�s�gban tenni szeretett volna.

Nõkn�l ritk�bban fordul elõ, hogy a szexu�lis�lettel kapcsolatos probl�m�k, zavarok miatt v�lnak a k�b�t�szer rabj�v�. Hiszen n�luk, ha megvan a sz�ks�ges �rzelmi kapcsolat, nincs fizikai akad�lya a nemi �letnek. Egyes nõk m�gis akkor �s az�rt ny�lnak k�b�t�szerhez (legt�bbsz�r kokainhoz, ritk�bban LSD-hez), ha �rzelmi, lelki kapcsolat n�lk�l akarnak rendszeres nemi �letet �lni. A k�b�t�szertõl azt v�rj�k, hogy seg�ts�g�vel legyõzz�k term�szetes g�tl�saikat. Ez siker�l ugyan, de az �r, amit �rte fizetnek, �pp oly nagy, mint a f�rfiak eset�ben, megindulnak a testi-lelki pusztul�shoz vezetõ lejtõn.

Kicsit elõreszaladtunk, hiszen m�g csak az elsõ st�diumn�l tartottunk.

A m�sodik l�pcsõben, m�r t�bb�-kev�sb� szab�lyos idõk�z�kben, mint doppingszert szedik, hogy emelje teljes�tm�ny�ket vagy jav�tsa rossz hangulatukat. Ez m�r az az �t, amelyen haladva (hacsak valami nem j�n k�zbe) az alkalmi kokain�lvezõbõl megr�gz�tt kokainista lesz. A "valami" lehet az, hogy olyan rossz, kellemetlen a kokainm�mort k�vetõ m�snaposs�g, hogy egyeseket ez tart vissza. Ebben az �llapotban p1. igen sokan okoznak aut�balesetet. Emiatt az USA rendõrs�ge t�bb helyen bevezette "a nark�s m�snapos szond�z�st", �s ilyen esetben a b�ntet�s sokkal s�lyosabb, mint az ittas �llapotban elk�vetett cselekm�nyekn�l…

Sajnos ugyanakkor az sem ritkas�g, hogy ebben a m�snapos �llapotban, amelyben a testi rosszull�ten k�v�l a lelki �llapot is romlik (�nv�d, el�gedetlens�g �nmag�val szemben), a kezdõ kokainista is �ngyilkoss�got k�s�rel meg, egyes statisztik�k szerint 9 sz�zal�kuk !

A harmadik st�diumban a rendszeresen kokaint �lvezõ m�r a megszokott nagy adagokt�l sem kapja meg a v�rt, ismert hat�st olyan m�rt�kben �s olyan idõtartamra, mint ahogyan kor�bban megszokta. Ezen nem seg�t t�bb� az adag emel�se sem, mert m�r nincs befoly�sa a hat�sra. Csak a m�rgezõ t�netek lesznek mind erõsebbek, hogy v�g�l az esetek egy r�sz�ben hal�l okozzanak. Ez a fajta hal�l gyakori a kokainist�k k�z�tt, mert az egyes adagokkal szembeni elt�r�sek olyan sok t�nyezõtõl f�ggnek, annyira v�ltozik a tûrõk�pess�g, m�g egy �s ugyanazon embern�l is, hogy a kr�nikus kokainist�nak ezzel a vesz�llyel is sz�molnia kell. Orvosi szakkifejez�ssel azt mondj�k, hogy kicsi a "ter�pi�s sz�less�ge", vagyis a hat�kony �s a hal�los adag nagyon is k�zel van egym�shoz. �ltal�ban 10 milligramm kiv�ltja a v�rt hat�st, de m�r egyszeri adagban 30 milligramm is hal�lt okozhat.

A kokainista is gyorsan lesov�nyodik, n�h�ny h�nap alatt ak�r 15-20 kg-ot vagy m�g t�bbet is fogyhat. Ebben az �llapot�ban m�r egyre hasonl�bb� v�lik coquer�hoz. Szinte sz�r�l sz�ra megism�telhetj�k az ott mondottakat, j�r�sa bizonytalan, arcbõre s�rg�s-sz�rke, petyh�dt, szeme karik�s, f�nytelen, besz�de �sszef�gg�stelen, ap�tia lesz �rr� rajta, s mindink�bb romlanak szellemi k�pess�gei is.

Az orron �t val� rendszeres szippantgat�snak ezen k�v�l van egy saj�ts�gos elv�ltoz�sa is, az �lland� �rz�stelened�s k�vetkezm�nyek�ppen romlik a k�t orr�reget egym�st�l elv�laszt� porcos orrs�v�ny v�rkering�se, ez�rt kisebb-nagyobb ter�leten elhal. Az elhalt ter�leten pedig folytonoss�gi hi�ny, magyarul lyuk keletkezik. Egy divatos hollywoodi plasztikai seb�sz keserny�sen jegyezte meg: "R�gebben mellplasztikai mût�teket v�gezt�nk, ma orrokat foltozunk." (Az orrs�v�nyben levõ lyukat ugyanis v�kony ez�st vagy platina lemezzel z�rj�k le.)

A t�ladagol�s vesz�lyei szinte meghatv�nyoz�dnak, ha a kokaint valami m�s szerrel keverik. Az egyik kedvelt drog, a heroin. Az ilyen kever�k k�l�n�sen az USA-ban �s Angli�ban n�pszerû, s a sz�p, majdnem k�ltõi "speed-ball trip" (gyors t�ncos utaz�s) nevet viseli. Ez a legvesz�lyesebb kombin�ci�, a k�zponti idegrendszerre ellent�tesen hat� k�t szer kever�ke. A kokain izgat�, a heroin ink�bb k�b�t�-b�d�t� hat�s�. A kever�k igaz�n egyed�l�ll� �lm�nyeket k�n�l. Legal�bbis igencsak "vonz�" k�pet fest errõl a speed-ball egyik rajong�ja: "Ha beadom a kever�ket, olyan �rz�sem van, mintha egy 150 km-es sebess�ggel sz�guld� lift rep�tene fel az Empir State Building (a legmagasabb New York-i felhõkarcol�) tetej�re, azut�n h�rtelen elkapja valaki a felvon� k�tel�t…"

A kokain, ellent�tben az alkohollal vagy az �piummal �s sz�rmaz�kaival, nem �p�l be a sejtek anyagcser�j�be, �ppen ez�rt nem alakul ki testi f�ggõs�g, �gy a megvon�si t�netek is enyh�bbek. A hirtelen elvon�s t�netei tulajdonk�ppen legink�bb a del�rium tr�mensz t�neteire hasonl�tanak. Maga a kr�zis nem m�s, mint az �getõ sz�ks�glet (a kokainnal szembeni f�ggõs�g) nagyon erõs kirobban�sa, b�r ez is elt�r kiss� az �pi�tokn�l megismerttõl. Az elvon�si t�netek legsz�rnyûbbike a rohamokban jelentkezõ hal�lf�lelem.

A m�sik elt�rõ von�s az �pi�tokkal szemben az, hogy k�l�n�sen az elsõ idõben a kokainista nem k�nyszer�l az adagot emelni, csak a bev�tel gyakoris�g�t fokozza a kialakult ellen�llhatatlan k�nyszer miatt.

Az elmondottakat magyar�zz�k, hogy az elvon�k�ra sor�n (azokt�l a ritka esetektõl eltekintve, amikor a kokain megvon�sa a kering�s �sszeoml�s�val fenyeget) nem kell a betegnek kokaint adni, elegendõk az �l�nk�tõ �s nyugtat�szerek.

Sõt a leg�jabb eredm�nyek szerint m�r a kokain mell�khat�sainak is megtal�lt�k az ellenszer�t. A vizsg�latok sor�n r�j�ttek arra, hogy a kokain felem�szti a szervezet adrenalin tartal�kait �s felbor�tja a fiziol�giai egyens�lyt. Ezt pr�b�lj�k vissza�ll�tani oly m�don, hogy az adrenalint alkot� egyik fontos aminosav kivonat�t (a tirozint) adj�k a betegnek B �s C-vitaminnal egy�tt. Az eredm�ny, egy napon bel�l vissza�ll a szervezet norm�lis �llapota. Az elvon�k�ra tart�s sikere azonban itt is az ut�gondoz�st�l, a beteggel val� t�rõd�stõl f�gg...