Heroin

Heroin

Az angol hat�s�gok e sz�zad harmincas �veiben, a jelent�ktelen kis hal�szfalub�l milli�s nagyv�ross� v�lt Hongkongban (miut�n m�r 1910-ben bez�ratt�k az �piumbarlangokat) ugyanolyan m�don akart�k visszaszor�tani az �piumfogyaszt�st, amint azt annak idej�n Indi�ban tett�k, fokozatosan cs�kkentett�k az �vi �pium behozatalt. Nem sz�moltak azonban a csemp�szekkel �s a feketekereskedelemmel…

A sors ir�ni�ja ugyanis, hogy �ppen a csemp�szek elleni harc seg�tette elõ a k�b�t� f�jdalomcsillap�t�k legvesz�lyesebbj�nek, a morfiumsz�rmaz�k heroinnak az elterjed�s�t. Hamarosan kider�lt ugyanis, hogy a heroin kisebb probl�m�t okoz csemp�sznek �s fogyaszt�nak egyar�nt. A csemp�szeknek az�rt, mert nincs olyan jellegzetes szaga, mint az �piumnak, �s sokkal kisebb, tizedannyi helyet foglal el csak. Emellett az �piumsz�v�k is sz�vesebben t�rtek �t a heroinra, mert a kor�bban haszn�lt �piummennyis�gnek a tized vagy ak�r a huszadr�sz�vel is fedezni tudt�k napi drogsz�ks�glet�ket.

�gy a heroin kiszor�totta az �piumot. Gyors elterjed�s�hez hozz�j�rult az is, hogy az (eleinte heroint morfiumot �s koffeint tartalmaz�) �gynevezett "v�r�s pirula" j�val olcs�bb volt, mint a csandu. K�sõbb azut�n a pirul�t kiszor�totta a tiszta heroin.

A heroin a szervezetbe jutva rendk�v�l gyorsan hat. A kialakul� �llapot ismerõs, megszûnik a belsõ fesz�lts�g, s t�l�rad� �nbizalom, euf�ria foglalja el a hely�t. Ebben teh�t a m�sik k�t szerhez viszony�tva nincs k�l�nbs�g. M�s azonban a hat�s idõtartama, m�g az �pium vagy a morfium hat�sa kb. t�z �r�ig is eltart, addig a heroin� csak h�rom �r�n kereszt�l. Az igaz�n tragikus k�l�nbs�g azonban abban van, hogy a heroin ut�n v�gy (mind a testi, mind a lelki f�ggõs�g k�vetkezm�nyek�nt) a leghatalmasabb valamennyi �piumsz�rmaz�k k�z�l…

Egy heroinista �gy �rt �nmag�r�l: "A heroin hat�s�ra az ember gy�va, szemtelen �s sz�gyentelen lesz. Mindent, m�g a hal�los veszedelmet is v�llaltam, csakhogy meglegyen a napi heroin adagom. A nõk sem �rdekelnek, irt�zom tõl�k. Csak egyetlen dolog �rdekes ma m�r sz�momra az eg�sz vil�gon, a heroin…!"

Pakiszt�nban, ahol a heroin nagyon nagym�rt�kben elterjedt, a karacsi k�rh�z k�b�t�szer-elvon� oszt�ly�n egy beteg, aki �nk�nt jelentkezett az elvon�k�r�ra, ezt mondta: "Hat gyerekem van, egy haj�z�si t�rsas�g m�rn�ke vagyok. �piummal kezdtem, v�g�l a heroinnal v�geztem. Neh�zs�gem van az �ll�som megtart�s�val, ez�rt jelentkeztem elvon�k�r�ra, hiszen az �ll�somra sz�ks�gem van, m�r csak az�rt is, mert gyermekeim m�g tanulnak. Sz�ks�gem van az �ll�sra, p�nzre, hogy etessem, neveljem gyermekeimet", s mik�zben ezeket mondta, felnõtt f�rfi l�t�re s�rt.

Sokan �gy v�ltak a heroin rabj�v�, hogy elõtte m�r m�s k�b�t�szert is megpr�b�ltak, �gy tal�lt�k azonban, hogy a legteljesebb kiel�g�l�st a heroin adja sz�mukra, vagy a terjesztõk kevert�k hozz� enyh�bb szerekhez, hogy a f�ggõs�g gyorsan kialakuljon. Amikor az agyukban el�ri, a heroin okozta m�mor (a "heroin flash") a tetõpontj�t, �gy �rzik, a vil�g megszûnt sz�mukra l�tezni, fekete-feh�r v�zi�k veszik k�r�l õket, s a val�s�got a nirv�na, �lmaik birodalma foglalja el.

A heroinist�k intelligenci�ja csak lassan-lassan cs�kken, de a jellem�k hamar megv�ltozik, gyorsan elv�sz helyes erk�lcsi �s szoci�lis �rz�k�k, magatart�suk. S j�llehet k�bult �s �ber �llapotukban egyar�nt sokat besz�lnek a szexualit�sr�l, a val�s�gban, �let�kben a heroin helyettes�ti a nemi �letet. Gyakorlatilag aszexu�lis l�nyekk� v�lnak. Mik�nt az �piumn�l is �rtuk, a heroin rendszeres haszn�lata is az �nkasztr�l�s legbiztosabb m�dszere.

A r�vid ideig tart� heroin m�mort hosszas depresszi� k�veti. Ez olyan kellemetlen, rossz �rz�s, hogy a heroinista megfogadja, soha t�bb� nem �l a heroin m�morral. Sajnos ez az elhat�roz�sa semeddig sem tart. R�videsen ism�t v�gyik arra, hogy �t�lje a n�h�ny perces b�dulatot. S azut�n minden megy tov�bb feltart�ztathatatlanul a trag�dia fel�. A hozz�szok�s nagyon hamar kialakul.

Ennek elsõ k�vetkezm�nye, ak�rcsak az �piumn�l �s a morfiumn�l, hogy az alkalmi �lvezetbõl a heroin m�mor lesz �lete �rtelme, c�lja. S ebbõl egyed�l, orvosi seg�ts�g n�lk�l m�r nem tud szabadulni. Ha elhagyja a m�rget, akkor a t�bbi �piumsz�rmaz�k elhagy�sakor jelentkezõ panaszokn�l sokkal s�lyosabb, k�nz�bb t�netek mutatkoznak, kegyetlen viszket�s, k�nnyez�s orrcs�p�g�s, hasmen�s, k�nz�-f�jdalmas g�rcs�k, �ltal�ban elviselhetetlennek �rzett testi szenved�s. Szervezete annyira hozz�szokott a heroinhoz, hogy j�form�t m�r a hal�los adag sem v�ltan� ki a kezdetben megismert boldog�t� m�mort. Ez�rt a heroinista �gy �rzi, hogy m�r nem is erre van sz�ks�ge, hanem csakis az�rt kell b�rmi �ron megszereznie az �jabb adag heroint, hogy megmenek�lj�n az õrj�tõ-k�nz� elvon�si t�netektõl…

A heroinista azonban nemcsak a m�regnek lesz rabja, hanem f�ggõ helyzetbe ker�l a k�b�t�szer-kereskedõk leglelkiismeretlenebb fajt�j�t�l, a heroin kereskedõtõl is. Kiz�r�lag tõl�k tudja megkapni a heroint, õk pedig k�ny�rtelen�l kizs�km�nyolj�k �ldozataikat, nagy r�sz�k a bus�s haszon�rt, kisebb r�sz�k az�rt, mert maguk is heroinist�k, s a heroin elad�s�val tudj�k csak megszerezni a sz�mukra is n�lk�l�zhetetlen drog mennyis�get.

Ez�rt a heroin nemcsak az�rt a legveszedelmesebb morfiumsz�rmaz�k, mert a legnagyobb a f�ggõs�g tõle, hanem az�rt is, mert a legnagyobb anyagi �ldozatot k�veteli meg rabjait�l.

A testi k�rosod�sok megjelen�s�ig, s az ismerõs v�g�llom�sig, vagyis a szervezet fizikai �s lelki �rtelemben vett csõdj�ig ar�nylag hossz� idõ telik el. De a k�p teljess�g�hez, a heroin vesz�lyess�g�hez m�g hozz�tartozik, hogy az elvon�si t�netek s�lyosabbak, nehezebben lek�zdhetõk, mint az �pium vagy morfiumszenved�ly eseteiben, s ez�rt az elvon�k�ra is l�nyegesen gy�trelmesebb a beteg sz�m�ra.

A heroin fogyaszt�s form�i igen v�ltozatosak, k�l�n�sen keleten. A kezdõk (nemcsak keleten, hanem vil�gszerte) doh�nnyal keverve cigarett�ban sz�vj�k. Pontosabban, a kis heroin goly�csk�kat a cigaretta v�g�ben helyezik el, ezt nevezik "firing the ack-ack gun"nak, g�ppuskasorozatnak. Egyszerre t�bb kis goly�csk�t tesznek a cigarett�ba, s h�trahajtott fejjel, hogy a goly�csk�k ki ne essenek, a cigarett�t f�ggõleges helyzetben tartva sz�vj�k a heroint. A kezdõk m�sik szok�sa, a cigarett�t heroin porba m�rtj�k sz�v�s elõtt.

Hongkongban egy saj�tos elj�r�st tal�ltak ki, s ennek jellegzetes k�nai elnevez�st is adtak: s�rk�nyereget�s. Ilyenkor a heroin szemcs�ket, barbitonnal keverve, alum�niumf�li�ba csomagolj�k, �s gyerty�val meleg�tik. A felsz�ll� f�st�t kis bambusz vagy pap�rcs�vecsk�n �t sz�vj�k be. A f�st a sztaniollemezk�t fel-le mozgatja, s ez a felsz�ll� f�stnek olyasf�le alakot k�lcs�n�z, amely a r�gi mitol�gi�k k�nai s�rk�ny�ra eml�keztet. Ha el akarj�k ker�lni a heroin ilyenfajta sz�v�si m�dj�b�l elker�lhetetlen�l ad�d� vesztes�get, akkor a heroint egy gyufaskatuly�ba rejtve �getik el, s innen sz�vj�k fel az eml�tett cs�vecsk�kkel a f�st�t. Ezt, a saj�ts�gos sz�jmozg�s miatt, sz�jharmonik�z�snak nevezik.

K�sõbb azut�n, hogy min�l kevesebb anyag menjen veszendõbe �s min�l elõbb be�lljon a v�rt hat�s, m�r injekci�ban adj�k be maguknak. Eleinte csak a bõr al�, majd m�g gyorsabban akarj�k el�rni a m�mort, s �tt�rnek az �rp�ly�ba t�rt�nõ (v�n�s) ad�sra. A junkie-k k�r�ben is ez terjedt el, mivel csak rossz minõs�gû, erõsen h�g�tott �ruhoz jutnak, amely a sz�jon �t bev�ve teljesen hat�stalan.

Ezek az injekci�k term�szetesen h�zilag k�sz�lnek, egyszerûen �gy, hogy a heroin port k�zvetlen�l a bead�s elõtt v�zben feloldj�k. S m�g tal�n az a kisebb vesz�ly, hogy a heroin port egyszerûen k�z�ns�ges csapv�zben oldj�k fel, s egy szemcseppentõre szerelt injekci�s tû seg�ts�g�vel adj�k be. A sokkalta nagyobb vesz�ly a t�ladagol�sb�l eredõ hal�los "l�vet". Ennek oka lehet egyszerûen az, hogy a k�l�nb�zõ, de ismeretlen m�rt�kû h�g�t�sok miatt gyakorlatilag semmif�le megb�zhat� adagol�s nem lehets�ges. A heroinista maga sem tudja pontosan, hogy mennyi heroint is oldott fel. Csak azt tudja, mennyit adott neki az �rus, hiszen õ a heroint kiadagolva, kis tasakokban veszi meg, s nyilv�nval�, hogy az �rus nem patikam�rlegen m�rte ki.

Sokszor azonban maga az �rus sem tudja, hogy a val�s�gban mennyi heroin is van a neki kiadagolt csomagocsk�ban. Csak azt tudja, hogy neki mennyit mondtak ! �gy azut�n, ha egyszer v�letlen�l (a szok�st�l elt�rõen) az adag val�ban a jelzett mennyis�gû heroint tartalmazza, azaz ha a szerencs�tlent kiv�telesen nem csapj�k be, akkor ez az injekci� k�nnyen utols� lehet ! Sok heroinista lelte m�r �gy a hal�l�t, amikor felbukkant a piacon egy �j terjesztõ, a kor�bbin�l tiszt�bb szerrel.

Az �piumsz�rmaz�kokat, mint f�jdalomcsillap�t�kat az orvostudom�ny nem n�lk�l�zhette �s sok esetben ma sem n�lk�l�zheti. B�r nagyon sok szintetikus morfiumsz�rmaz�kot siker�lt elõ�ll�tani, s majd mindegyiket valamilyen c�lra fel is haszn�lja az orvostudom�ny (n�melyiket f�jdalomcsillap�t�k�nt, m�sokat a mût�ti �rz�stelen�t�s sor�n), de olyat m�g ez ideig nem siker�lt tal�lni, amelyik ha a morfiumn�l kisebb m�rt�kben is, de ne okozzon megszok�st. K�z�l�k eml�t�sre m�lt� a heroinn�l enyh�bb k�b�t�szer, a metadon. Van ugyanis egy k�rh�zi elvon�k�r�s m�dszer heroinist�kn�l (akikn�l, mint eml�tett�k, az elvon�s igen neh�z feladat) vagy morfinist�kn�l, amelynek sor�n a heroint, illetve a morfiumot metadonnal helyettes�tik.

A metadon elvon�sa ugyanis l�nyegesen k�nnyebb, mivel elvon�si t�netei kev�sb� k�nz�k, mint a heroin� vagy a morfium�…

Ha orvosi szemmel, a beteggel foglalkoz�, f�jdalmait enyh�teni akar� orvos szem�vel n�zz�k, hogy mit is jelentettek az �pium �s sz�rmaz�kai az emberis�gnek, akkor azt kell mondanunk, hogy nagyon sokat. Felfedez�s�k �s alkalmaz�suk az orvostudom�ny oldal�r�l n�zve az emberi tud�s diadala volt. Ugyanakkor �gy j�rt vele az emberis�g, mint amikor valaki kellõ k�r�ltekint�s n�lk�l szabad�tja ki a szellemet a palackb�l. Ebben az esetben nem egyed�l a j� szellem szabadult ki, hanem vele egy�tt a rossz is, amelyik a trag�di�k eg�sz sorozat�t ind�totta el. Senki sem gondolhatta, hogy a palackban nemcsak az enyhet ad� gy�gyszer szelleme van bez�rva, hanem egy vesz�lyes k�b�t�szer� is.

Idõbe telt, m�g orvos �s beteg megtal�lta a hat�rokat, az ad�s �s az ig�ny k�z�tti helyes m�rt�ket. Am�g erre nem figyelt fel orvos, beteg �s a t�rsadalom, addig a gy�gyszer testet-lelket ural�, pusztul�sba tasz�t� m�reg is volt.

V�g�l id�zz�k a h�res magyar utaz�nak, Ligeti Lajosnak 1900-ban �rt megr�z� sor�t. Akkoriban a fõ vesz�lyt m�g az �pium jelentette: "Az �piumsz�v� megfeledkezik mindenrõl, nem �rez semmi f�jdalmat, se testit, sem lelkit. De mint minden m�mor, az �pium is az idegeket t�pi, rombolja, s r� f�radts�g, ap�tia k�vetkezik. Az igazi veszedelem a k�vetkezõ m�mor ut�ni szenved�lyes v�gy. Ilyen kiel�g�letlens�gi idõben rongy, roncs, sz�nalmas b�b az �pium bolondja, a j�zan �sz t�rv�nyei t�bb� nem �rv�nyesek sz�m�ra, elt�kozolja vagyon�t, vagy ha m�r semmije sincs, haboz�s n�lk�l let�r az egyenes �tr�l, hogy ezen szenved�ly�t kiel�g�thesse."

Ezzel a legfontosabb �pium sz�rmaz�kokat megismert�k, a tov�bbiakban egy�b k�b�t�szereket ismerhetsz meg.