Morfium
Amikor Sertrner 1806-ban elõlltotta, illetve kivonta az pium fõ hatanyagt, a morfiumot, azonnal felkeltette az orvosok figyelmt. Ez az rdeklõds mg fokozdott, amikor sikerlt injekcis ksztmny formjban is elõlltani. Csakhamar kiderlt, hogy - klnsen injekciban adva - fjdalomcsillapt, khgscsillapt s altat hatsa sokszorosan fellmlja az piumt. Az elsõ idõkben csak az j gygyszer csodlatos hatsainak rltek. A morfium segtsgvel szinte pillanatokon bell lehetett olyan erõs fjdalmakat csillaptani, olyan knokat enyhteni, melyeket azelõtt szinte elkpzelhetetlennek tartottak. (Nem vletlen teht, hogy a veszlyekre csak ksõbb figyeltek fel.) Kiderlt az is, hogy a morfium a krnikus piummrgezsben is nagy szerepet jtszik. Mutatja ezt az is, hogy a krnikus pium s morfiummrgezs kztt gyakorlatilag alig van klnbsg.
Ha valamilyen okbl az orvos szksgesnek ltja, hogy betege morfiumot kapjon, akkor egy labilis idegllapot, tl ingerlkeny, ideges, kiegyenslyozatlan embernek nha mr nhny injekci utn kialakulhat a boldogsg, a srthetetlensg rzse, megfeledkezik a jelen nehzsgeirõl, sajt knz, belsõ nyugtalansgrl. Egyszval kialakul az eufria. A morfium hatsra a flnk btornak rzi magt, a kishitû megtelik nbizalommal, a ttovz gy rzi, hogy feltltõdtt energival. Gondolatai is felszabadultakk vlnak, s eufrikus llapotban mg rzelmi s hangulati lett is kellemes szlelsek sznezik. Nem csoda ht, hogy panaszai, fjdalmai elmltval is egyre inkbb llandsul benne morfium irnti vgy ! A morfium azonban nagyon gyorsan bepl a sejtek anyagcsere-folyamataiba, olyannyira, hogy a sejtek szmra ppen olyan nlklzhetetlenn vlik, mint a vz vagy a s…
A fenyegetõ morfiummegszoks kialakulsnak elsõ jele, hogy a beteg akkor is azt lltja, hogy panaszt csak a morfium sznteti meg, amikor mr llapota orvosilag nem indokolja. Ekkor kell az orvosnak nagyon odafigyelnie, s segtenie. Ha a beteg nem kapja meg a krt morfiumot, mr elvonsi tneteket mutatkoznak. Elsõknt makacs lmatlansg gytri, melyhez erõs belsõ nyugtalansg trsul. A beteg nem tallja a helyt, mind idegesebb, ingerlkenyebb lesz, kis izomrngsok sok tapasztalhatk, romlik a koncentrl kszsge, sztszrtt vlik, feledkeny lesz. Gyakori a hasmens a szvdobogs, az izzads, a knnyezs, flelemrzse tmad, impotencia alakul ki. A legrosszabb azonban az a (pontosan nem krlrhat) rossz rzs, belsõ knyelmetlensg, amely a beteget, a legnagyobb ktsgek kz tasztja, hacsak meg nem kapja az oly annyira htott morfiumot. Ez a ktsgbeesett, remnytelennek rzett knz llapot olyan fok lehet, hogy a morfinista sokszor nem lt ms kiutat maga elõtt, ha nem tudja megszerezni morfiumt, mint az ngyilkossgot. gy rthetõ, de nem menthetõ, hogy mindent elkvet azrt, hogy morfiumhoz jusson. Elõszr leglisan, azutn ha nem megy msknt, ht csalssal, lopssal, betrssel.
Ezen az ton haladva egyre nagyobb s nagyobb adagokat ad be magnak attl val flelmben, hogy a mr vzolt rossz testi-lelki llapotba kerl. Ezrt akkora adagokat ad be magnak, amekkorra a valsgban nem is volna szksge, de flelmben tlzott biztonsgra trekszik. Ezt az llapotot nevezik a "luxusfelhasznls" stdiumnak. Az csak a kisebb baj (ha egyltaln lehet rangsorolni), hogy mr olyan adagoknl tart, amekkora adagok egy tlag embert azonnal meglnnek. A nagyobbik baj az, hogy amikor a morfinista ezt a stdiumot elrte, akkor mr idejnek s egyre fogy energijnak legnagyobb rszt a morfium megszerzsre kell fordtania.
Mit tettek rgebben ? Elõszr nmi hazugsg ra megprbltk megszerezni kezelõorvosuktl az htott receptet. Ez termszetesen nem ment a vgtelensgig, mert mg a legtlterheltebb vagy a leglgyszvûbb orvos is elõbb-utbb gyant fogott, s megtagadta a recept kiadst. Sõt megksrelte leszoktatni a beteget a morfiumrl vagy az lltlagos slyos panaszok miatt krhzba utalta. A beteg pedig mindent akart, csak ezt nem, hiszen jl tudta (ekkor mg rtelmi kpessgeinek birtokban volt), hogy ott pillanatok alatt leleplezõdik. gy ht j, õt nem ismerõ orvosnl prblkozott, eleinte sikerrel. Lassan azonban mindennnen kikopott, hiszen az orvos csak rnzett, s tudta, hogy az elmondott panaszok mgtt nem vals betegsg, hanem csupn a morfium irnti lekzdhetetlen vgy hzdik meg.
A kvetkezõ lps a recepthamists volt. Enne enyhbb vltozatnl, mg csak a felrt mennyisgeket hamistotta meg, de ksõbb mr az egsz vnyt. Mi az ellenõrzs llami rendje nem alakult ki, egyes orszgokban kedvelt volt a telefontrkk. A morfinista addig hvott fel orvosokat, mg olyant nem tallt, aki nem tartzkodott otthon. Akkor ennek a nevben felhvott egy gygyszertrat, bemondta a receptet, majd nemsokra, mint a "beteg" megjelent a gygyszerrt.
Amita azonban a hatsgi szablyozsok az ilyenfajta lehetõsgeket megszntettk, az htott mreg beszerzsre csak a feketepiac marad. S minthogy ehhez mind tbb s tbb, rendes ton mr nem elõteremthetõ pnzre van szksg, a morfinista mr jellembelileg is megvltozik. Lassan kialakul az erklcsi sszeomls, a morfinista megbzhatatlan lesz, hazudozik, eleinte csak a morfium vonatkozsban, ksõbb az let minden terletn is. Majd mindinkbb elhanyagolja csaldjt, munkjt. letnek nincs ms clja, csak a morfium megszerzse ! S furcsa, nigazol vagy inkbb nigazolst keresõ logikval csaldtagjainak, munkatrsainak magatartst vdolja azrt, hogy ide jutott.
Mi jellemzi a morfium rabjt ? Elsõsorban ingerlkeny, lehangolt s depresszis. Emberkerlõ lesz, s kzmbs nmagval s krnyezetvel szemben. Nem veszi szre, hogy rdgi krbe kerlt, mindazzal fokozott mrtkben kell, helyesebben, kellene szembenznie, ami elõl meneklt. Nem lt maga elõtt ms kiutat, mint folytatni az nbecsapst, mind tbbszr s tbbszr nylni a morfiumos fecskendõ utn. Mr csak ez az egy rdekli, mert azt hiszi, kizrlag gy viselhetõ el szmra az let. Lassanknt teljesen beszûkl akaratvilga, mivel csak egyet akar, megszerezni az htott boldogsg egyetlen eszkzt, a morfiumot. De nemcsak akarata gyengl mindinkbb, lelki lete ms tren is beszûkl, egyre fogy nbizalma, ktelessgtudsa, cskken intelligencija, knnyelmû, hanyag lesz, s nemegyszer vlik belõle bûnzõ, mert csak gy tudja megszerezni a hõn htott drogot. Gyakran azonban az t a tbolydban vgzõdik.
Ami a testi tneteket illeti, azok nagyon hasonltanak az piumnl lertakhoz. A morfinista teljesen elhagyja magt, fizikai llapota olyan arnyban romlik, amilyen mrtkben nõ drogszksglete. Feltûnõen spadt, igen sovny, lmatlansgban szenved, fogai kiesnek, haja hullik. Ahogyan romlik a fizikai llapot gy cskken szervezetnek ellenllsa is a fertõzsekkel szemben. Egyre gyengl, gyakran rik izzadsi rohamok, megbetegszik a gyomor-bl rendszere, szvkoszorr-grcsk is gytrik, s egyre slyosbodnak a zavarok a szexulis let tern is. S ez utbbi egyre rontja mr mindinkbb csak nyomokban fellelhetõ nbizalmat frfiaknl, nõknl egyarnt. Meg kell jegyezni mg, hogy ezek a tnetek sokkal hamarabb s slyosabb formban jelentkeznek, ha valaki egy szemlyben morfinista s alkoholista is !
A felsorolt testi-lelki leromlshoz trsul mg kt slyosbt tnyezõ, ha ugyan mg ilyenrõl lehet beszlni. A morfinista mind kevesebbet trõdik klsejvel, elhanyagolt, polatlan lesz, ennek kvetkeztben mind gyakrabban tmad bõrfertõzse is. Msrszt a morfiuminjekcit legtbbszr a szksges sterilitsi szablyok legelemibb kvetelmnyeinek betartsa nlkl adjk be, s gy az injekcik helyn gennyes feklyek keletkeznek.
Vgl mr a morfium sem hozza meg a vrva vrt belsõ harmnit, elmaradnak a sznes lmok is, s a morfium mr csak a morfiumhiny okozta, testi knokat tudja enyhteni ideig-rig. A morfinista is gy fejezi be lett, ahogyan az piumlvezõ, a teljes testi leromlottsgban egy jelentktelen fertõzs okozta betegsg vgez vele, ngyilkos lesz vagy az elmeosztlyon tengeti ntudatlan ltt.
Szerencsre van visszat is, az elvonkra, mely termszetesen csakis erre berendezett intzetekben vgezhetõ. A kra nem knnyû, de biztosan eredmnyes akkor, ha a betegben megvan az akarat.
Az elvonkrra jelentkezõ betegek kzs jellemvonsa, hogy levertek, bizalmatlanok, ijesztõen sovnyak, szinte hihetetlenl elhanyagoltak, piszkosak, amellett llandan fznak, alig mozognak, a mosdstl a sz fizikai rtelmben irtznak. Ahogyan azonban haladnak a gygyulst hoz sikeres elvons tjn, gy tûnnek el fokrl fokra az emltett tnetek.
Az piumistknl az elvonkra tlagos ideje ngy ht, morfinistknl valamivel tbb, hat-nyolc ht. Ennyi idõ alatt az elvonkra sikeresen befejezõdik, hogy mennyire lesz tarts az eredmny, az mr az intzeti kezelstõl fggetlen, nagyon sok tnyezõn mlik. Elsõsorban az egyn s krnyezete kapcsolatn. Pontosabban attl, mennyi segtsget kap a gygyult ember, hogy rgi, rossz kapcsolatait felszmolhassa, mennyire sikerl j, tartalmas emberi kapcsolatokat kiptenie Ez dnti el, hogy a lass, de biztos testi-lelki tnkremens, a hall fel halad ember meg tud-e llni a vgzetes ton.
Ez egybknt azonos problma minden kbtszer esetben, azzal a klnbsggel, hogy nem mindegyik okoz a lelki megszoks mellett mg testi megszokst is, hiszen ez kln nehzsgek forrsa.
A morfium elõlltst egy magyar, Kabay Jnos tallmnya forradalmastotta, amikor is kidolgozta, hogy hogyan lehet mkszalmbl, nem pedig zld gubbl, j hatsfokkal kivonni az alkaloidkat. Mellesleg 1929-ben egy gyrat is alaptott, mely neve Alkaloida Vegyszeti Gyr Rt. volt, mg ma is jelentõs rszt a vilg leglis (!!!) morfinjnak itt lltjk elõ (kb. 10 %).
AJÁNLOM AZ OLDALT
