�piumh�bor�

�piumh�bor�

B�rmilyen hihetetlennek tûnik is ma, a m�ltban nem annyira csemp�szek, zugkereskedõk �zlete volt a k�b�t�szer kereskedelem, hanem az egyes �llamok�, �llami monopolhelyzetben levõ t�rsul�sok�, mint pl. az angol Keletindiai T�rsas�g�... Azon a parlamenti �l�sen, amelyiken e h�bor� megind�t�s�t megszavazt�k, az ellenz�k vez�re, a fiatal Gladstone e szavakkal fejezte be besz�d�t: "M�g sohasem hallottam vagy olvastam ehhez hasonl� sz�gyenteljes h�bor�r�l, amelyik csak arra lesz alkalmas, hogy orsz�gunkat �r�k idõre megb�lyegezze."

Gyõz�tt azonban az �zleti �rdek, a brit nagytõke vez�ralakja, az akkori angol politikai �let sz�rke eminenci�sa, William Jardin meggyõzte lord Palmerston k�l�gyminisztert, az �piumkereskedelmet szabadd� tevõ h�bor� sz�ks�gess�g�rõl, 1840-ben kit�rt az elsõ �piumh�bor�.

A Keletindiai T�rsas�g 1600 december�ben alakult meg. Val�s�gos nagyhatalom volt, �llam az �llamban h�bor�t viselhetett, p�nzt verethetett, t�rv�nyt hozhatott... Indiai b�zisokr�l kiindulva m�r a 17. sz�zadban kereskedni kezdett K�n�val. Az �zlet nem nagyon vir�gzott, az angol v�szon, gyapj�sz�vet dr�ga volt a k�naiaknak. Ugyanakkor K�n�b�l - ugyancsak Indi�n �t - sok �ru ment Angli�ba, tea, rebarbara, selyem. B�rmit pr�b�ltak is a t�rsas�g urai, elad�saik m�g csak a k�zel�ben sem j�rtak v�s�rl�saiknak. Amikor tudom�sukra jutott, hogy a portug�lok saj�t gyarmatukon, Maca�n kereszt�l j� �ron adnak el K�n�ban �piumot, 1773-ban a t�rsas�g vezetõi elhat�rozt�k, hogy a K�n�ba ir�nyul� kereskedelm�k k�z�ppontj�ba az �piumot �ll�tj�k. Elkezdt�k Indi�ban, a k�nai �zl�snek megfelelõ minõs�gû �piumot termeltetni, kik�sz�ttetni. Ez olyat j�l siker�lt, hogy K�n�ba hamarosan fogalom lett "Benares" m�rka. Ez az �zleti tev�kenys�g nagym�rt�kben hozz�j�rult az �pium sz�les k�rû elterjed�s�hez…

Az igazs�ghoz tartozik, hogy a portug�lok, illetve az angolok elõtt is ismert�k, haszn�lt�k m�r K�n�ban az �piumot (a t�r�k�ktõl ker�lt oda), de nemigen terjed el. Nem tudt�k a hollandok sem elterjeszteni, akik J�v�r�l vitt�k be az �piumot, illetve honos�tott�k meg az �piumsz�v�st.

A t�rsas�g �zlete vir�gzott, 1821 �s 1843 k�z�tt csak az �pium�zletbõl sz�rmaz� nyeres�g (nem a bev�tel�k !) t�bb mint egymilli� fontsterling volt. Nem csoda, ha erre a hallatlanul nagy �sszegre felfigyeltek a szigetorsz�g t�bbi nagytõk�sei is, �s kereszt�lvitt�k, hogy 1834-ben elt�r�lj�k a t�rsas�g monop�lium�t…

A k�nai reag�l�s nem volt egy�rtelmû. A k�nai cs�sz�r, az �g Fia Pekingben, a S�rk�nyok Udvar�ban tr�nolt, messze a tengerpartt�l. A vesz�ly h�re oda csak lassan �s eleinte nem is teljes nagys�g�ban jutott el. Egy idõ ut�n azonban kider�lt, hogy az �piumsz�v�k munkaereje egyre ink�bb cs�kken, de megfogyatkoznak az �llam bev�telei is, (ad�k, kik�tõi illet�k stb.) �gy az elsõ idõben kiadott tilalmat feloldott�k, hogy megv�molhass�k az �piumkereskedelmet. Ennek m�rt�k�re jellemzõ, hogy 25%-os ad�kulcs mellett, 1830-ban a k�nai kincst�r bev�tele csaknem n�gymilli� doll�r volt, s ez az �sszeg 1837-re megk�tszerezõd�tt...

Kantonban, a nagy kik�tõv�rosban zajlott az �let. B�rok, bord�lyok, kocsm�k k�n�ltak minden f�ldi j�t a sok tenger�sznek. M�g az eur�pai matr�zok, akik ezeknek a negyedeknek az �lland� l�togat�i voltak, be�rt�k a hagyom�nyos italokkal, addig a k�naiak az egyre szaporod� sz�m� �piumbarlangokat kerest�k fel.

Az emberek eg�szs�ge, s ami a k�nai tõk�sek szem�ben sokkal fontosabb volt, a munkaerej�k is rohamosan romlott. Ez�rt �jra megtiltott�k az �piumkereskedelmet. Az �zletben �rdekelt eur�paiak azt gondolt�k, hogy nem eszik a k�s�t olyan forr�n, mint ahogy fõzik. S k�l�nben is, Peking oly t�vol van. Az �j katonai korm�nyz�t, Liu Tse-s�t azonban kem�nyf�b�l faragt�k. Intelligens �s fanatikus ember volt, aki komolyan vette a feladat�t. Egyik level�ben �gy �rt a t�rsas�g vezetõinek: "Mi�rt sz�ll�tanak nek�nk �piumot, ami az �n�k orsz�g�ban nem haszn�latos, hiszen ezzel az embereket a nyomorba �s a hal�lba tasz�tj�k ?!"

Az angolok akkori k�nai �gyvivõje sokkal ink�bb katona volt, semmint diplomata. �gy egyre ink�bb ki�lezõd�tt a viszonya a k�nai korm�nyz�val �s hivatalnokaival. A helyzet tov�bb romlott, mind gyakoribbak lettek a vereked�sek �sszetûz�sek, s az angolok, akik m�r �gyis r�g�ta m�rlegelt�k a h�bor� lehetõs�g�t, e mellett d�nt�ttek…

A h�bor�, elsõsorban a nagyon rosszul felszerelt �s kik�pzett k�nai katonas�g �tõk�ptelens�ge miatt, hamarosan eldõlt az angolok jav�ra. A b�kek�t�s sor�n �t kik�tõre kaptak jogot, szabad kereskedelem gyakorl�s�ra, konzul�tusok fel�ll�t�s�ra. (Egy�bk�nt akkor kapt�k meg az akkoriban m�g jelent�ktelen Hongkongot is.) Az �piumkereskedelem �jra felvir�gzott. 1856-ban, egy �lincidens kapcs�n kit�rt a m�sodik �piumh�bor� is, amelyben m�r m�s orsz�gok is r�szt vettek. A k�naiak ezt a h�bor�t is hamarosan elvesztett�k. Most m�r tov�bbi engedm�nyeket csikartak ki tõl�k l�nyeg�ben eg�sz K�n�ra kiterjeszthett�k az �piumkereskedelmet…

S hogy a h�bor� nem volt hi�baval� ? 1914-ben az �piumkereskedelembõl Anglia tiszta haszna t�bb mint 7 milli� fontsterling volt !

Az �zletnek rekl�m is kellett. L�ssuk, mit �rt egy �lelmes kereskedõ: "1860 �ta a napn�l is vil�gosabb hogy az �pium fogyaszt�sa nemhogy nem �tok, hanem �ppens�ggel �ld�s a neh�z munk�t v�gzõ k�nai n�pnek, amelyik �vezredek �ta az �piumnak k�sz�nheti eg�szs�g�t �s legfõbb �r�m�t."

Egyes keleti orsz�gok sz�m�ra, az �piumillet�k nagyobb �llami bev�telt jelentett, mint az eur�pai orsz�gokban a doh�ny �s a szesz ad�ja. K�l�n�sen ez volt a helyzet Thaif�ld�n, Burm�ban, francia Indok�n�ban (a mai Kambodzs�ban). Ezekben az orsz�gokban kev�sb� folyt �piumtermel�s, sokkal ink�bb vir�gzott a feldolgoz�s. Megvett�k a nyers �piumot, feldolgozt�k finom�tott�k, �s �ri�si haszonnal eladt�k. 1920-21-ben az �piumillet�k a nemzeti j�vedelem 15-20%-�t tette ki…

J�llehet a k�b�t�szer-ellenõrz�s nemzetk�zi sz�ks�gess�g�rõl sz�l� elsõ elvi nemzetk�zi meg�llapod�st m�r 1912-ben megk�t�tt�k H�g�ban, s 1925-ben pedig ennek tov�bbfejlesztett form�ja is al��r�sra ker�lt Genfben, m�gis csak 1926-ban rendelt�k el az angolok Indi�ban az �pium kiviteli tilalmat…

Arany h�romsz�g

Ma nemzetk�zi egyezm�nyek tiltj�k a k�b�t�szer illeg�lis termel�s�t, elõ�ll�t�s�t, kereskedelm�t. Sajnos azonban ez nem azt jelentette, hogy a hivatalos kereskedelemmel egy�tt eltûntek volna a k�b�t�szerek rabjai is. Csak annyi t�rt�nt, hogy megjelentek a k�b�t�szer-kereskedõk, illetve szindik�tusok.

Ma m�r a k�l�nb�zõ k�b�t�szer-alapanyagokat ad� n�v�nyeket, mint amilyen pl. a m�k, az indiai kender, a kokacserje, titokban, a vil�gt�l elz�rt helyeken termesztik. Lehetõleg olyan ter�leteken, ahova vagy csak rep�lõg�ppel lehet eljutni (az õserdõkben titkos rep�lõtereket �p�tenek), vagy j�rmûvel meg sem k�zel�thetõ, magas hegyek fenns�kjain, v�lgyeiben. Innen azut�n teherhord� �llatok sz�ll�tj�k le az "�rut".

Az �piumtermel�s mai k�zpontja az arany h�romsz�g. Innen sz�rmazik a vil�g �piumtermel�s�nek t�bb mint a fele. Ez a ter�let Burma, Laosz �s Thaif�ld k�z�s hat�r�n fekszik, �gbe ny�l� hegyek, �ttalan õserdõk k�z�tt.

A kokacserje termeszt�s�nek k�zpontja D�l-Amerik�ban, az Andok vid�k�n van (Peru, Kolumbia).

Hihetetlen

�vente t�bb sz�z csecsemõ sz�letik �gy, hogy vil�gra j�vetele pillanat�ban m�ris �letvesz�lyes helyzetben van. S�lyos g�rcs�kben vergõdik, l�gz�se, kering�se egyre romlik. A kis emberke k�ts�gbeesett s�r�sa, ahogyan kicsinyke ereje fogy, egyre jobban elhalkul, majd az �leszt�si k�s�rletekre javul valamit. Ezek a csecsemõk mind narkom�ni�s any�k �jsz�l�ttjei voltak, s m�r az anyam�hben hozz�szoktak a k�b�t�szerekhez. Az anyam�hben a t�pl�l�kkal egy�tt kapt�k meg… A k�ld�kzsin�rr�l lev�lasztott �jsz�l�ttek, elszak�tva az anyai v�rkering�stõl, megkezdik egy�ni �let�ket. Mivel a testi f�ggõs�g kialakult n�luk abban a pillanatban, hogy nem kapt�k meg az any�t�l a megszokott narkotikumot, kialakult az elvon�si sokk ! Az orvosoknak nem volt m�s v�laszt�suk, mint valamif�le k�b�t�szert adni a csecsemõknek (erre a c�lra t�bbnyire egy szintetikus morfiumsz�rmaz�kot haszn�lnak), s egyidejûleg erõs�teni szervezet�ket. Amikor az �jsz�l�ttek t�ljutottak az �letvesz�lyen, akkor �ppen olyan szab�lyos, hetekig tart� elvon�k�r�t kellett n�luk v�gezni, mint a felnõttekn�l. Szerencse a szerencs�tlens�gben, hogy lelki megszok�s nem alakult ki, ez�rt ha a sokkos �llapotot �s az elvon�k�r�t t�l�lte, akkor szerencs�sebbnek mondhat�, mint �desanyja… Igaz, csup�n azok a csecsemõk, akik orvosi ell�t�sban r�szes�ltek...