Vizsg�lat

  2006.03.01. 06:23

Vizsg�lat

 

�rdekes k�rd�s, vajon kik �s hogyan hat�rozz�k meg, hogy melyik szer minõs�lj�n k�b�t�szernek ? Szak�rtõi vizsg�lat alapj�n javasolja a Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet megfelelõ bizotts�ga, hogy a k�rd�ses szer felker�lj�n-e a k�b�t�szerlist�ra vagy nem, majd az ENSZ K�b�t�szer Bizotts�ga d�nt errõl. Az erre a list�ra felvett gy�gyszerek nemzetk�zi forgalmaz�s�t �llamk�zi egyezm�nyekbe foglalj�k, s minden egyes orsz�gban (ha kisebb-nagyobb elt�r�ssel is) szigor� elõ�r�sok szab�lyozz�k rendelhetõs�g�ket �s gy�gyszert�ri forgalmaz�sukat.

�ltal�ban minden olyan gy�gyszerrel, amelyiknek k�miai szerkezete vagy a gy�gyszertani vizsg�latok sor�n megismert hat�smechanizmusa alapj�n felt�telezhetõ, hogy gy�gyszerrel szemben hozz�szok�s vagy megszok�s alakulhat ki, az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet �ltal kijel�lt n�h�ny int�zetben (az eg�sz vil�gon csak n�h�ny ilyen int�zet van) igen alapos, c�lzott vizsg�latok t�rt�nnek. Elõsz�r �llatk�s�rletekben (laborat�riumi �llatokon, majd majmokon), v�g�l �nk�ntes embereken v�gzett vizsg�latok alapj�n �llap�tj�k meg, hogy az adott szer okoz-e hozz�szok�st, megszok�st.

Minden egyes �j gy�gyszer bevezet�s�t �vekig tart�, nagyon gondosan ellenõrz�tt vizsg�latok eg�sz sora elõzi meg. Ezek sor�n meggyõzõdnek az �j szer hat�konys�g�r�l �s �rtalmatlans�g�r�l. Elõfordulhat azonban, hogy csak �veken �t tart�, sz�les k�rû alkalmaz�sa sor�n vetõdik fel olyan gyan�, hogy az �j gy�gyszerrel szemben kifejlõdhet megszok�s, hozz�szok�s, noha ilyen gyan� sem a gy�gyszer k�miai szerkezete vagy hat�smechanizmusa alapj�n nem volt v�rhat�. Ekkor az adott gy�gyszer forgalmaz�si enged�ly�t az orsz�g eg�szs�g�gyi hat�s�gai felf�ggesztik. Ezut�n elv�gzik ezzel a szerrel is a sz�ks�ges vizsg�latokat, amelyek alapj�n eld�ntik, hogy vajon korl�toz�s n�lk�l tarthat�-e gy�gyszert�ri forgalomban a k�rd�ses gy�gyszer.

Az egyik kijel�lt int�zet Amerik�ban, Lexingtonban van. Az itt alkalmazott �s minden�tt haszn�lt m�dszer (de tal�n az�rt is, mert itt foglalkoztak elõsz�r �nk�nteseken ilyen ir�ny� vizsg�latokkal) Lexington-tesztnek nevezik.

A megszok�s kialakul�s�nak �llatk�s�rletes vizsg�lat rendk�v�l egyszerû, azt vizsg�lj�k, hogy egy bizonyos adaggal kiv�ltott hat�s (f�jdalomcsillap�t�s, altat�s nyugtat�s) el�r�s�hez kell-e emelni vagy sem a vizsg�l gy�gyszer adagj�t, ha azt az �llat hossz� idõn �t, rendszeresen kapja.

A testi f�ggõs�g kialakul�s�nak vizsg�lat�ra alkalmazott egyik �llatk�s�rlet sor�n patk�nyoknak vagy m�s �llatoknak h�rom h�ten �t, egyre emelkedõ adagban adnak) pl. morfiumot. Ezut�n hirtelen besz�ntetik a morfiun ad�s�t, s figyelik, hogyan reag�lnak erre az �llatok. Milyen t�netek, elv�ltoz�sok jelentkeznek az �llatokon (pl. sikoltoz�s, hasmen�s, b�lg�rcs�k, szemt�netek nyugtalans�g), amelyek visszafejlõdnek, megszûnnek, akkor, ha az �llatnak �jb�l adj�k a k�rd�ses gy�gyszert (a mi eset�nkben a morfiumot).

A testi f�ggõs�g jelei, t�netei gy�gyszerk�nt, �llatfajonk�nt �s term�szetesen a kezel�s idõtartam�t�l f�ggõen is v�ltoznak. �gy pl. kuty�n a morfiummal szemben kifejlõdõ testi f�ggõs�g nagyfok� izgalmi �llapot kialakul�s�ban nyilv�nul meg. Majmokon (m�g mindig a morfiumn�l maradva) az elvon�si t�netek k�ze ugyanolyanok, mint az embern�l, kezdetben �s�toz�s k�nnyez�s, izzad�s, nyugtalans�g. Ezt k�vetõen (ha az �llat nem kapja meg a szokott adagj�t) izomremeg�s, a belsõ szervek g�rcse, zavarts�g, v�g�l pedig l�gszomj �s a kering�s �sszeoml�sa k�vetkezik be.

A morfium vesz�lyes volt�ra utalnak azok az �rt�kes k�s�rletek, amelyeket nem �lõ �llattal, hanem az �llatok boncol�sa ut�n kivett �s megfelelõ k�s�rletes elrendez�ssel �letben tartott szervdarabokon, �s sz�vetkult�r�kon v�geztek. Ha patk�nyban morfiummal szemben f�ggõs�get alak�tottak ki, akkor az �llatb�l kivett b�ldarabon is mutatkoztak a jellemzõ g�rcs�k, ha a b�ldarabot olyan folyad�kba helyezt�k, amely nem tartalmazott morfiumot. Sz�vetkult�r�kban pedig, amelyek t�panyag�hoz rendszeresen adtak morfiumot, a sejtek elpusztultak, ha megsz�ntett�k a morfium adagol�s�t !

Ezeken a dr�mai jeleken t�lmenõen az �llatok eg�sz �letvitel�ben, szok�saiban is v�ltoz�s �llott be a rendszeres morfiumad�s sor�n, illetõleg annak elvon�sa ut�n. �gy pl. mennyis�g�ben is, idõritmus�ban is nagym�rt�kben megv�ltozott a kialakult t�pl�l�k, �s folyad�kfelv�tel. Mondanunk sem kell, hogy nem az �llat jav�ra. A t�l�lõ �llatokn�l csak kb. 40-50 nappal az elvon�s ut�n rendezõd�tt a t�pl�l�kfelv�tel rendje…

Bonyolult technikai berendez�seket ig�nylõ, nagyon �rdekes (?) k�s�rletekben vizsg�lj�k �llatokon a pszich�s (f�ggõs�gi) kialakul�s�t. Bizony�tottnak l�tszik, hogy ilyen �llapot akkor j�n l�tre, ha a k�rd�ses gy�gyszer a k�zponti idegrendszer egyik saj�tos mûk�d�si rendszer�t, az �gynevezett "jutalmaz� k�zpontot" hozza izgalmi �llapotba. Patk�ny, illetve majom gyomr�ba vagy egyik visszer�be �lland� kat�tert k�tnek be. Hossz�, rugalmas, hajl�kony csõ seg�ts�g�vel a kat�tert �sszekapcsolj�k a ketrec fal�ra erõs�tett, a vizsg�land� anyaggal telt, �s egy adagol�pump�val ell�tott tart�llyal. A ketrecben elhelyezett emelõkar seg�ts�g�vel (ha arra r�l�p az �llat) a pumpa egy adag gy�gyszert fecskendez be az �llatba. Az eg�sz elrendez�s olyan, hogy az �llatnak szabad mozg�sa van a ketrecben.

Az ellenõrz�snek k�l�nb�zõ m�djai vannak, �gy m�rhetik, h�nyszor nyomja le az �llat egy nagyobb idõegys�g (pl. 12 vagy 24 �ra) alatt az emelõt, m�rhetik az elhaszn�lt oldat mennyis�g�t, kombin�lhatj�k a kettõt stb.

Az ilyen vizsg�latokb�l nemcsak a lelki f�ggõs�g kialakul�s�ra kapnak megb�zhat�, nagy vonalakban az emberre is �rv�nyes adatokat a kutat�k, hanem arra vonatkoz�lag is, hogy a szenved�ly milyen gyorsan alakul ki �s milyen m�rt�kû. �gy pl. majmokn�l ez kokainra szemben olyan fok�, hogy az �llat mindaddig pump�lja mag�ba a kokaint, am�g csak el nem veszti az eszm�lett�t. Ha mag�hoz t�r, azonnal folytatja, s ha csak ki nem �r�tik a tart�lyt, �gy az �llat a gy�gyszer t�ladagol�s�val szab�lyosan �ngyilkoss�got k�vet el…

M�s k�s�rletekkel a k�b�t�szernek a magatart�sra, megtanult cselekm�nyek gyakorl�s�ra kifejtett hat�sa vizsg�lj�k. Az egyik ilyen m�dszer, hogy olyan majmot, amelyikn�l m�r kialakult, pl. a morfiummal szemben a testi f�ggõs�g, megtan�tanak arra, hogy csak akkor jut iv�v�zhez �s t�pl�l�khoz, ha az emelõt lenyomja. Ezt a tev�kenys�get regisztr�lj�k. Amikor az emelõ haszn�lat�ban szab�lyos ritmikuss�g alakult ki, akkor k�vetkezik a k�s�rlet m�sodik r�sze. Hangjelz�s ut�n az �llat nem �lelmet kap, az emelõ megnyom�s�ra, hanem olyan gy�gyszert, amelyik csakhamar felf�ggeszti a morfium hat�s�t. �gy perceken bel�l kialakulnak a sz�m�ra kellemetlen, k�nz� elvon�si t�netek, ny�lfoly�s, h�nyinger, h�ny�s. Az �llat ezt hamar megtanulja, s term�szetesen azonnal elengedi az emelõt.

Az orvostudom�nyban, a k�s�rletes kutat�munk�ban a Pavlov �ltal bevezetett felt�teles reflexek kialak�t�s�val v�gezhetõ vizsg�latok �rt�ke ebben a k�s�rletben is f�nyesen beigazol�dott.

Ezek �s az ezekhez hasonl� �llatk�s�rletek el�gg� idõig�nyesek. Ez�rt a kutat�k kidolgoztak egy gyorsabb (igaz, csak majmokon haszn�lhat�) vizsg�l�elj�r�st. Meghat�rozz�k a vizsg�land� anyag hal�los adagj�t �s azt az adagot, amelynek a hat�s�ra az �llat farka f�ggõleges tart�st vesz fel, mert a majmok az �piumsz�rmaz�kok hat�s�ra felemelik a farkukat. Min�l nagyobb a k�t adag k�z�tti k�l�nbs�g, ann�l nagyobb val�sz�nûs�ggel alakul ki f�ggõs�g a vizsg�lt anyaggal szemben…

Az �llatk�s�rletekbõl term�szetesen egy�rtelmûen �s v�glegesen nem lehet arra k�vetkeztetni, elsõsorban az idõt�nyezõ vonatkoz�s�ban, hogy az eredm�ny azonos lesz az embern�l is. Hiszen a t�bbi k�z�tt az embernek saj�t akarata, �t�lõk�pess�ge van, hatnak r� k�rnyezeti, t�rsadalmi hat�sok, s ezek mind az ellen dolgoznak, hogy a k�b�t�szerek rabj�v� v�ljon. Mivel azonban a k�b�t�szerek jelentõs r�sze, megfelelõ felt�telek k�z�tt �s megfelelõ adagban gy�gyszer is lehet, elker�lhetetlen, hogy ne t�rt�njenek emberen is vizsg�latok.

Itt is t�bb m�dszert haszn�lnak. Az egyik a k�rdõ�ves. Enn�l az adott gy�gyszer hat�s�ra bek�vetkezett, pszich�s v�ltoz�sokat vizsg�lj�k. Olyan k�rd�seket tesznek fel, amelyekre az adott v�laszok jellemzõk a k�b�t�szerek fõ hat�stani csoportj�hoz tartoz� szerekkel vissza�lõk�n v�gzett megfigyel�sek eredm�nyeivel A v�laszokat pontrendszer seg�ts�g�vel �rt�kelik.

A kutat�k r�gi t�rekv�se, hogy olyan anyagokat tal�ljanak, amelyeknek f�jdalomcsillap�t� hat�sa erõsebb de euforiz�l� hat�sa gyeng�bb, mint a morfium�. Ez�rt mind gyakrabban fordul elõ, hogy a vizsg�lt �j anyag k�ros hat�sa l�nyegesen gyeng�bb, mint a morfium� ugyanakkor f�jdalomcsillap�t� hat�sa j�. Ezt azonban pontosan kell ismerni, hiszen ez d�nti el, hogy az adott anyagb�l lesz-e gy�gyszer, s ha igen, hogyan kell rendelhetõs�g�t szab�lyozni, adagol�s�t elõ�rni. Ez�rt az elvon�si t�netek m�rt�k�nek a regisztr�l�s�ra is kidolgoztak egy pontrendszerrel k�nnyen, �s j�l �rt�kelhetõ k�rdõ�vet.

Az emberen t�rt�nõ vizsg�latok ma elõ�rt menete, n�gy l�pcsõben t�rt�nik:

1. Az euf�ri�s hat�s vizsg�lata: morfinist�knak emelkedõ adagban, morfium helyett az �j gy�gyszer adj�k. Ha az elsõ, viszonylag kis adagokn�l nem jelentkezik euf�ria, akkor mindaddig emelik az adagot, am�g, ezt vesz�ly n�lk�l tehetik, vagyis am�g nem jelentkeznek mell�khat�sok, pl. a l�gz�s vagy a kering�s v�ltoz�sa, k�zponti idegrendszeri t�netek stb.)

2. Az elvon�si t�netekre kifejtett hat�st �gy n�zik, hogy (elõzetes beleegyez�s�k ut�n) s�lyos morfinist�kt�l hirtelen elvonj�k a morfiumot. Azut�n kezdik adagolni a vizsg�land� szert, �s a sk�la seg�ts�g�vel folyamatosan vizsg�lj�k, v�ltoznak-e az elvon�si t�netek.

3. Morfinista betegn�l meghat�rozz�k azt a minim�lis morfiumadagot, amelynek ad�sakor m�g nem jelentkeznek elvon�si t�netek. Ezt az ut�n megpr�b�lj�k az �j szerrel is el�rni �gy, hogy azzal helyettes�tik a morfiumot.

4. Nagyon megb�zhat�, de mind a beteget, mind a kutat�kat nagyon ig�nybe vevõ, idõrabl� vizsg�lat a k�vetkezõ. Olyan morfinist�kn�l, akik m�r legal�bb h�rom h�napja vagy m�g r�gebben nem szednek morfiumot, elkezdik rendszeresen adagolni (a v�rhat� ter�pi�s mennyis�gben) az �j gy�gyszert 3-7 h�napon �t. Pontosan figyelik, kialakulnak-e a megszok�sra, f�ggõs�gre utal� jelek, term�szetesen abban a pillanatban le�ll�tj�k a gy�gyszer ad�s�t, ha igen.

L�tjuk teh�t, hogy milyen gondos, alapos, minden r�szletre kiterjedõ vizsg�latok eredm�nye alapj�n d�ntenek arr�l, hogy egy �j gy�gyszer k�b�t�szernek minõs�lj�n-e vagy nem. A tudom�ny ma m�g nem tud hat�rozott, egy�rtelmû magyar�zatot adni arra, hogyan alakul ki a f�ggõs�g. A kutat�sok folynak azonban, hiszen ha erre a mechanizmusra f�ny der�l, akkor egyszerûbb, k�nnyebb lesz az elvon�k�r�k v�gz�se is. Egyelõre azonban csak feltev�sek, j�llehet m�r k�s�rletes vizsg�latokkal al�t�masztott feltev�sek vannak.

Gyakran tal�lkozhatunk azzal a szeml�lettel, amely egyenlõs�get tesz alkoholfogyaszt�s �s a k�b�t�szer �lvezet k�z�. Ez a szeml�let nemcsak helytelen, de k�ros is, mivel a kettõ sem elterjedts�g�ben, sem hat�saiban, sem vesz�lyess�g�ben nem m�rhetõ �ssze.

K�ztudott, hogy haz�nk az egy fõre jut� alkoholfogyaszt�s tekintet�ben a vil�granglista igen elõkelõ hely�n �ll. Szerencs�re a k�b�t�szerek elterjedts�ge sokkal kisebb szintû, b�r erõteljesen n�vekvõ tendenci�t mutat.

Ha e k�tfajta m�morkelt�s hat�smechanizmus�t vizsg�ljuk, meg�llap�thatjuk, hogy az alkohol �s a k�b�t�szer egy bizonyos st�diumig ugyanabba az ir�nyba hat. Az agysejtek �tmenetileg mûk�d�sk�ptelen �llapotba ker�lnek, az ember megszabadul a kritikai �brenl�ttõl �s ez�ltal, minden k�nnyûnek �s vid�mnak tûnik. A k�b�t�szerek hat�sa azonban t�lnõ ezen a szinten. Nem �ll meg a kritikai k�zpont kikapcsol�s�n�l, hanem "virtust�ncra" k�szteti az agyat.

Az �piumtartalm� k�b�t�szerek pl. megg�tolnak mindenfajta fizikai cselekedetet. M�sodlagos hat�sai pedig annyira b�d�t�k, hogy a legagressz�vabb embert is visszatartj�k az erõszakos cselekv�sektõl, s az eleinte ernyedt semmittev�s lesz �rr� rajta. A szellemi konfliktusok megoldottnak tûnnek, f�sults�g vesz erõt az emberen. Hogy az �piumm�mor mennyire k�l�nb�zik az alkoholm�mort�l, azt dr. J. D. Richard igen tal�l�an fogalmazta meg: "Az alkoholista r�szeg lesz, hazamegy �s megveri a feles�g�t. Aki �piumtartalm� k�b�t�szert fogyaszt, j�l �rzi mag�t, hazamegy, �s a feles�ge ver meg õt."

A kokain hat�sa m�r eg�szen m�s. Egy bizonyos adagig serkenti a szellemet �s a testet, fokozza a magabiztoss�got �s a b�tors�got. Sõt a maxim�lis stimul�l� pontj�n t�l szorong�sos, paranoid �llapot alakul ki Ebben a f�lelmi �llapotban m�r gyakoriak az erõszakos cselekedetek.

Ha az alkoholt a hasissal hasonl�tjuk �ssze, megint csak k�l�nb�zõs�get �llap�thatunk meg. M�g az alkohol gyorsan cs�kkenti a mozg�sok magas szintû koordin�ci�j��rt felelõs kisagyi idegmûk�d�st, �s ez�ltal a r�szeg ember nem k�pes tudatos, �sszerendezett mozg�sra, addig a marihu�na nem v�lt ki ilyen gyors roml�st a mozg�skoordin�ci�ban. Ezzel szemben a szer hat�s�ra a fogyaszt�ja a m�moros �llapotban sokkal k�nnyebben fogadja be az idegen befoly�st, teh�t ir�ny�that�v� v�lik.

�rdekes jelens�ggel tal�lkozunk, ha a hasis hat�sait vizsg�ljuk. Mindannyiunk �ltal j�l ismert jelens�g a r�szeg ember m�snaposs�ga. Ez nem m�s, mint a szervezet intelme. Az alkoholm�morban megb�n�tott agysejtek, amikor �jra akci�k�pess� v�lnak, szinte �vj�k a szervezetet az esem�ny megism�tlõd�s�tõl. A hasis eset�ben ez az intelem elõre elhangzik. A gyorsan felsz�v�d� szer m�g a b�dult �llapot kialakul�sa elõtt igen gyakran figyelmezteti a szervezetet. A v�dekezõ reakci�k, az �melyg�s, sz�d�l�s, f�jdalmak, nemegyszer m�r a tulajdonk�ppeni hasism�mor elõtt jelentkeznek a k�b�t�szer-�lvezõn.

Az alkoholizmus �s a drog�lvezet �sszehasonl�t�s�ban figyelembe kell venni azt a jelentõs k�l�nbs�get, hogy az alkoholf�ggõs�g (k�znapi nev�n, a megr�gz�tt alkoholizmus) kialakul�s�hoz hossz� idõ sz�ks�ges. Ezen az �ton m�g idõben meg lehet �llni, �s vissza lehet fordulni. A drogf�ggõs�gn�l sokkal tragikusabb a helyzet. Egyes fajt�kn�l (pl. a heroinn�l) m�r n�h�ny alkalom is elegendõ a v�gzetes f�ggõs�g kialakul�s�hoz !!!

V�g�l m�g megeml�thetj�k, hogy m�g az alkoholfogyaszt�st �s m�g az alkoholizmust is bizonyos fokig a t�rsadalom elfogadja, addig a drog�lvezetet, felismerve m�rhetetlen vesz�lyeit, minden civiliz�lt t�rsadalom el�t�li �s tiltja.