Csoportos�t�s

Mi a drog, mi a narkotikum ? A felelet egyszerû, k�b�t�szer. De mit nevez�nk k�b�t�szernek ?

Olyan szereket, amelyek bev�tele ut�n megv�ltozik az ember k�z�rzete, ezzel egy�tt hangulata �s sajnos igen gyakran a magatart�sa is. Orvosi felfog�s szerint k�b�t�szer az a gy�gyszer vagy vegyszer, amelyik az �lõ szervezetben, elsõsorban a k�zponti idegrendszer mûk�d�s�ben olyan v�ltoz�st id�z elõ, mely (ak�rcsak r�vid idõre is) �talak�tja az ember szem�lyis�g�t. (A k�b�t�szer elnevez�s egy�bk�nt nem gy�gyszertani, hanem jogi fogalom. )

Pszichotrop gy�gyszereknek nevezz�k az idegrendszer mûk�d�s�t �ltal�ban befoly�sol� gy�gyszereket. Hat�stani szempontb�l t�bb alcsoportjuk van, pl. nyugtat�k, �l�nk�tõk, hallucinog�nek stb.

Az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet Szak�rtõi Bizotts�ga szerint "Drognak tekintendõ b�rmilyen szer (ak�r alkalmazz�k a t�rv�nyes orvosi gyakorlatban, ak�r nem), amelynek t�lzott fogyaszt�sa nem gy�gy�szati c�lt szolg�l", tov�bb� "b�rmilyen droggal val� vissza�l�s k�z�s von�sa, hogy a drog a pszich�t �s a szervezetet egyar�nt a hatalm�ba ker�ti".

Gyakran tal�lkozunk a toxikom�nia sz�val is. Ez hasonl� �rtelmû sz�, mint a narkom�nia, de t�gabb jelent�sû. Nemcsak a k�b�t�szerekre, hanem m�s, pl. az izgat�szerekre vagy az egyes �lvezeti szerekre v�l� r�szok�st is mag�ba foglalja.

B�rmilyen okb�l kezd is el valaki saj�t szervezet�vel vissza�lve rendszeresen k�b�t� vagy hallucinog�n szert szedni, elõbb-ut�bb kialakul az egy�nre �s a t�rsadalomra egyar�nt vesz�lyes lelki �s testi f�ggõs�g, a megszok�s, a szenved�ly �llapota.

Szerencse, hogy m�g lelki f�ggõs�g minden k�b�t�szerrel szemben kialakul, addig testi f�ggõs�g csak n�h�nnyal szemben (ez azt jelenti, hogy a drog be�p�l a sejtek anyagcsere folyamat�ba, ez a szer rendszeres szed�s�nek hi�ny�ban erõs, �s f�jdalmas elvon�si t�neteket eredm�nyez…)

A drogokkal szemben nem egyforma idõ alatt alakul ki f�ggõs�g. Egyes drogokkal szemben viszonylag lassan (�ltal�ban ezeket haszn�lj�k az orvosi gyakorlatban), m�sokkal szemben viszont szinte azonnal kialakul a f�ggõs�g. A legvesz�lyesebb ilyen szempontb�l is tal�n a heroin, m�r k�t adag ut�n s�lyos lelki f�ggõs�g k�vetkezik be !!! Ez�rt (noha kitûnõ f�jdalomcsillap�t� volt) ma m�r teljesen kiszorult a gy�gy�szatb�l.

A legismertebb k�b�t�szereket h�rom nagy csoportba szokt�k sorolni.

Az elsõ csoportot alkotj�k az agy pszich�s tev�kenys�g�t nyugtat�-k�b�t� szerek. Az ebbe a csoportba tartoz�k a legelterjedtebbek. Ilyen, pl. az �pium (morfium �s a t�bbi term�szetes �s mesters�ges (k�miai) �ton el�ll�tott sz�rmaz�ka). De ide sorolhat� az alkohol is, hiszen k�zponti idegrendszeri izgat� hat�sa csak kis adagokban �s alkalomszerûen �rv�nyes�l. Nagyobb adagban vagy �ppen rendszeresen nagyobb adagban fogyasztva ugyanis (az egy�b szervekre, mint pl. a m�jra, �s a gyomorra kifejtett k�ros�t� hat�s�r�l nem is sz�lva), sokkal ink�bb b�n�tja a nagyagy �nellenõrzõ tev�kenys�g�t.

Ebbe a csoportba sorolj�k m�g a viszonylag enyh�bb hat�s� pszichotrop szereket, pl. a meszkalin. Nagyon fontos tudnunk azonban, hogy ez a hat�s csup�n a kem�ny vagy "neh�z" k�b�t�szerekhez viszony�tva enyh�bb �s csak egyetlen kis adagra vonatkozik, hiszen nagyobb adagban vagy rendszeresen szedve ezek ugyanolyan hal�los m�rgek, mint a kem�ny drogok !

A m�sodik csoportba tartoznak az erõs hallucinog�n szerek, pl. az LSD. Ezek hat�sa hallucin�ci�kat, v�zi�kat okoz.

A harmadik csoportba sorolj�k azokat a drogokat, amelyek a nagyagyk�reg izgat�s�val okoznak euf�ri�t. Ebbe a csoportba csak egyetlen term�szetes, val�di n�v�nyi alkaloid tartozik: a kokacserje level�ben tal�lhat� kokain.

Vannak m�s feloszt�sok is. Ezek l�nyeg�ben annyiban t�rnek el az elõbbitõl, hogy pontosabban figyelembe veszik a hat�sm�dot �s a hat�s eredm�ny�t, k�vetkezm�ny�t.

M�sok megk�l�nb�ztetnek �ltal�nos m�rgeket (ide tartozik sok gy�gyszer is !), k�b�t�szerek �s az olyan �lvezeti szereket, amelyeknek k�zponti idegrendszeri hat�suk van.

A val�di k�b�t�szereket a k�vetkezõk�ppen csoportos�tj�k:

1. euf�ri�t okoz� nyugtat�-izgat� szerek: ide tartozik az �pium �s sz�rmaz�kai (mind a term�szetes, mind a k�miai �ton elõ�ll�tott, szintetikus k�b�t� hat�s� f�jdalomcsillap�t�k), valamint a kokain �s a kawa-kawa (k�b�t� bors).

2. a nagyagyk�reg tev�kenys�g�t befoly�sol� izgat�szerek (hallucinog�nek, a hasisf�l�k, a meszkalin, a pszilocibin �s m�s, k�l�nb�zõ m�rges gomb�k toxinjai, tov�bb� a szintetikus hallucinog�n anyagok, mint az LSD, a DOM, a DMT vagy az STP.

3. az izgat�szerek, mind a term�szetes anyagok (mint pl. a kath-tea vagy a b�tel), mind a szintetikus �ton elõ�ll�tottak (mint pl. az amfetamin-sz�rmaz�kok) ez ut�bbiak k�z�tt sz�mos, ma is haszn�latos gy�gyszer tal�lhat�, de rendelhetõs�g�ket, mert fenn�ll a megszok�s vesz�lye, �pp oly szigor� rendelkez�sek szab�lyozz�k, mint a "val�di" k�b�t�szerek�t.

Vannak az eml�tetteken k�v�l m�g olyan gy�gyszerek, amelyeket a gy�gy�t�sban sz�les k�rben haszn�lnak, de hat�stanilag k�zel �llnak az eml�tett h�rom csoport valamelyik�hez. A vel�k val� vissza�l�s, �nm�rgez�s vesz�lye m�gis csek�ly, mert elõbb okoznak m�rgez�si t�neteket, semmint valamif�le b�d�t�-k�b�t� hat�st. S ugyancsak ide tartozik a vegyiparban haszn�latos sok old�szer is. Ezek azonban val�j�ban az �ltal�nos m�rgek csoportj�ba tartoznak, pontosabban a nagyon vesz�lyes �ltal�nos m�rgekhez.

Ami a gy�gyszereket illeti, azok (gondos ellenõrz�s mellett adagolva) �ltal�ban szerencs�re nem vezetnek megszok�shoz. Azok szerencs�tlens�g�re, akik a szok�sosn�l nagyobb adagt�l, nem valamilyen gy�gy�t� hat�st v�rnak, hanem a "csoda" �rz�s�t, a v�rt csoda helyett legt�bbsz�r csak s�lyos rosszull�tet vagy m�rgez�st kapnak. Olykor sajnos hal�los m�rgez�st is id�zhet elõ a k�v�ncsis�ghoz t�rsult tudatlans�g.

Akik ilyen gondolatokat forgatnak a fej�kben, j�l tenn�k, ha eml�kezn�nek a r�gi idõk egyik nagy orvos�nak, Paracelsusnak ma is �rv�nyes szavaira: Minden anyag m�reg, egyed�l az adagon m�lik, hogy egy anyag m�reg-e vagy gy�gyszer !

N�h�ny k�zismert drog hat�sa, �s f�ggõs�ge: